Ombudsman: legalább öt hatóság hibázott a vörösiszap-tározók engedélyezésében

A Vidékfejlesztési Minisztérium közölte: már Magyarországon is érvényesülnek a veszélyes bányászati hulladékot kezelő létesítményekre vonatkozó uniós jogszabályok.

A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. tevékenységi körében bekövetkezett ipari katasztrófa hátteréről szóló jelentésében Fülöp Sándor megállapította: a vörösiszap-katasztrófát okozó létesítmény ellenőrzésének nagyfokú hiányosságaiért több közigazgatási hatósági szerv is felelős, de összességében az egész hatósági rendszer széttagoltsága, szemléleti hiányosságai okolhatók a katasztrófáért.
   
Az ombudsman vizsgálata szerint a tározóra mint vízilétesítményre vonatkozó engedélyt a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság adta ki, legutóbb 2002-ben, majd a területi szervek átszervezése után a vízjogi engedélyezési hatáskör a vízügyi igazgatóságtól a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez került. A felügyelőségnek a létesítményt ötévente kellett volna ellenőriznie, ám azt elmulasztotta, és nem jelezte azt sem, hogy már nem tekinti vízilétesítménynek a tározót, illetve nem intézkedett, hogy a létesítmény építésügyi felügyelete átkerüljön az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz.
   
A vörösiszap-tározó tehát rendelkezett vízjogi engedéllyel mint sajátos építményfajtára kiadott építési engedéllyel, de az engedélyben foglaltak betartását, így például a tározók állékonyságát, statikáját 2002-t követően egyetlen hatóság, sem a felügyelőség, sem a jegyző nem ellenőrizte - áll a vizsgálatról szóló közleményben.
   
Az ombudsman szerint az ellenőrzés fő felelőssége nyilvánvalóan az engedélyeket kiadó hatóságé, azaz a felügyelőségé.
   
Fülöp Sándor kiemelte, hogy az engedélyezési eljárásban külön-külön is több hatóságnak kellett volna eljárnia, a többi között a katasztrófavédelem, a vízügy, a környezetvédelem, az építésügy és a bányászat megfelelő szintű hatósági szervezeteinek, amelyeknek a vörösiszap-ülepítéssel és -tárolással kapcsolatban szakmai feladataik voltak.
   
A rendkívül veszélyes létesítmény működése ellenőrzésének nagyfokú hiányosságaiért ezért legalább öt közigazgatási hatósági szervezet is felelős az ombudsman szerint, mert "külön-külön csak a saját szűk szakmai szempontjaik szerint közelítettek a létesítményhez, a vörösiszap-tározó összetett problémáját egészében véve senki sem tartotta sajátjának".
   
Fülöp Sándor hangsúlyozta: a tározók engedélyezésével kapcsolatos hatásköri probléma 2009 decemberében vált nyilvánvalóvá, amikor a Mal Zrt. a vörösiszap-tározó kazetták kapacitásának növeléséhez - az oldalfalak magasításához - építési engedélyt kért. "Az ügyben mind Ajka város jegyzője, mind a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága hatáskörének hiányát állapította meg, egyetlen hatóság sem járt el érdemben az építési engedélyezési eljárásban. A bekövetkezett katasztrófa idején tehát teljes mértékben tisztázatlan volt, melyik hatóság rendelkezik hatáskörrel a létesítmény engedélyezésében, illetőleg működésének felügyeletében" - olvasható a közleményben.
   
A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa felhívta a figyelmet arra is, hogy jogértelmezési bizonytalanság esetén - azaz ha az alapul vett jogszabályok nem adnak konkrét iránymutatást az érintett hatóságok eljárási kötelezettségeire - a környezet szigorúbb védelmét biztosító jogértelmezés szükséges.
   
A tartalmi jogalkalmazási szemlélet hiánya számos ügyben nagyon komoly társadalmi érdeksérelmet okozhat, vagy akár emberéleteket is követelő környezeti katasztrófához vezethet, ezért ilyenkor a hatóságoknak a hatáskör megállapítására kell törekedniük - áll a vizsgálatról szóló közleményben.
   
A Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóirodáján az MTI érdeklődésére azt közölték, hogy az ajkai timföldgyár működéséhez szükséges egységes környezethasználati engedélykérelmét legutóbb 2006-ban hagyta jóvá a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, amikor Szabó Imre volt a környezetvédelmi miniszter. Akkor a kérelmező cég a vörösiszapot a nem veszélyes hulladékok közé sorolta, miközben már az Európai Unió 2006/ 21/EK irányelve a vörösiszapot az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező bányászati hulladékok közé emelte.
   
A minisztérium közleménye szerint a 2008-ban elfogadott magyarországi bányászati hulladékszabályozás nem követte a 2006-os uniós irányelvet, és továbbra sem tekintette veszélyes hulladéknak a vörösiszapot.
   
A közleményben hangsúlyozzák, hogy december 23-án elfogadták azt a törvényt, amelyet már az előző kormányzati ciklusban kellett volna meghozni, és amely a bauxit feldolgozásakor keletkező vörösiszapot bányászati hulladékként kezeli. Az új szabályozás szerint már Magyarországon is érvényesülnek a veszélyes bányászati hulladékot kezelő létesítményekre vonatkozó uniós jogszabályok, és a bányakapitánysághoz telepítették a hulladékkezelő létesítmények hatósági ellenőrzését és engedélyeztetését.
   
A Mal Zrt. Ajka melletti egyik iszaptározójának gátja tavaly október 4-én szakadt át. A vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt, mintegy százhúszan kerültek kórházba, több száz ház vált lakhatatlanná. Az anyagi károkat több tízmilliárd forintra becsülik.


További híreink a kolontári iszapkatasztrófa háttérről. Klikk!