Meglátni a szépet és megörökíteni

„Szeretek eggyé válni a természettel, erdővel, mezővel, vizekkel, szépséget, nyugalmat, békét találni benne. Szeretném, ha képeimet nézve részese lehetnél e csodálatos világnak." - Ezekkel a gondolatokkal ajánlotta alkotásait közösségi oldalán a látogatóinak Szolnoki Erzsébet természetfotós, az Ajkai Fotóklub tagja. A Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központban látható képei meggyőztek gondolatainak igazáról: a kimerevített pillanatok makrói vallanak az alkotó természetszeretetéről. Szereplőit, tárgyait az optikája segítségével közel hozza, gyönyörködtet bennünket.

Fekete Istvánnal, az íróval egyként gondolkodik a természetről, tárlatának mottójaként őt idézi: „Ebben nem is csalódhatsz, elhiheted. / Nem beszél, hát nem is hazudik / nem ígér, és mégis odaadja mindenét; / nem szól, és mégis többet mond, / amit valaha ember mondott.

Családi békességben a gyurgyalagpár Szolnoki Erzsébet alkotásán. Fotó: Sipos Ottó Tibor

Szolnoki Erzsébet jól érzi magát ebben a világban, otthonosan mozog a kamerájával a természetben, igényesen szerkeszt, utómunkával nem cicomázza munkáit, a valóságot tárja elénk. Amikor nézegetjük képeit, hallani véljük madarainak nászénekét, a gyíkok surranását a köveken, csodáljuk virágainak színeit, lágyságát, a megismételhetetlen pillanatokat.

Érdemes egy-egy színházi vagy mozielőadás szünetében, hangversenyre, könyvtárba menet a Lépcső galériában - a fotósok maguk között így nevezik a lépcsőházat - megállni, időzni egy kicsit.

A fotóklub és a művelődési ház vezetősége megállapodott, hogy a klubtagok munkáiból kéthavonként időszakos kiállításokat rendeznek. Jó kezdeményezés, érdeklődéssel várjuk az alkotók munkáit.