Terjeszkedik hazánkban az uráli bagoly

Életem első uráli baglyát (Strix uralensis) az Aggteleki-karszton 1993-ban láttam. Akkoriban kedves ismerősöm, Varga Zsolt kalauzolásával jutottunk el egy egerészölyvfészekben költő bagolyhoz. A mai napig a legszebb megfigyelések között él ez az élmény. 2001 márciusa még hófoltokkal a Börzsönyben fogadott minket egy turistaház közelében. A hely híres metsző levegőjéről és csodaszép fekvéséről, továbbá számomra az itt meglelt uráli bagolyról A pár még szürkület előtt heves udvarlásba kezdett, a hím a közelében lévő tojót szólogatta. 2006. május végén Erdélyben, Bálványos-fürdőn egy mesés bükkösben csatangoltunk feleségemmel egy heves zápor után. Ekkor egy ágcsonkon ülve pillantottunk meg egy uráli baglyot. Régi vágyam vált valóra, mikor az Agár-tetőn gombászás közben sikerült ráakadnom a fajra, a Csöpögő-forrás környékén.

Az uráli bagoly más ragadozó madarak fészkében vagy természetes odúkban költ
Fotó: ifj. Vasuta Gábor

A napokban Molnár Péter segítségével egy nagyméretű mesterséges odút helyeztünk ki a madárnak a hegy északi bükkösében. A Zemplénben a madárvédők több száz ilyen kihelyezett költőalkalmatossággal segítik a fajt, amely jelenleg terjeszkedőben van hazánkban, Zala és Vas megye területén is előkerül, eddig sajnos a megtalálások nagy része autó által elütött egyedek formájában. Szlovéniai állománya erős, a beáramlása az ország nyugati felébe innen várható. Tápláléka nagyrészt apró termetű emlősökből áll. Kedvelt költőhelye a zárt erdő, azon belül is az öreg állományok. Hazai viszonyok mellett zömében bükk- és tölgyerdőkben költ. Fészket nem épít, fekete gólya vagy más ragadozó madár fészkében vagy természetes odúban, kikorhadásban költ.

Fokozottan védett faj, értéke százezer forint.