2015.09.02. 16:14
Vándorlás hónapokon át - Tíz jeladóval felszerelt kék vércséből kettő tért vissza a költőhelyre
Tíz hónap alatt harmincháromezer kilométert repült az egyik műholdas jeladóval felsze-relt kék vércse.
Az Ubul nevű madár a harmincháromezer kilométeres vándorlás során kétszer is átkelt a Földközi-tengeren, a Szaharán és az egyenlítői esőerdőkön. Keresztül-kasul bejárta dél-afrikai telelőterületét, Namíbia és Botswana vadregényes szavannáit, közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).
Tavaly ősszel a Life+ program keretében szereltek műholdas jeladót a Bükki és a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, az MME, valamint a romániai Milvus munkatársai kék vércsékre, köztük Ubulra.
A hetekig tartó heves szembeszél megnehezítette a sivatagon átkelő kék vércsék visszatérését
Az idei tavasz különleges időjárási viszonyokat teremtett a dél-afrikai telelőterületekről az európai és közép-ázsiai fészkelőhelyekre tartó kék vércsék számára. Már Közép-Afrikában jártak, amikor hetekig heves szembeszél lehetetlenítette el a sivatagon való átkelésüket. Ez a meteorológiai jelenség vélhetően néhány évente jelentkezik, egy átlagos évben nem nehezíti a madarak tavaszi haza-jutását heves szél.
Az Ubulnak nevezett madár sok más kék vércsével együtt április közepétől június elejéig Ghána, Togo és Benin dombvidékein várta az átkeléshez szükséges feltételeket. A nehéz körülmények miatt a tavaly megjelölt tíz madárból nyolc elhullott a vonulás során, Ubul mellett csak a Karma névre keresztelt, és Ubulhoz hasonlóan szintén a Fekete-tenger partján megjelölt egyed ért vissza a költőterületre. A kerülővel próbálkozó és a Nyugat-Afrikában várakozó madarak nagy része, így Ubul és Karma is csak későn, július elején tért vissza a költőterületre, és megkésve vagy egyáltalán nem költött.
Fotó: ifj. Vasuta Gábor
Ráadásul alig másfél hónapnyi pihenést követően ezeknek a megkésett madaraknak is ismét útra kell kelniük, hiszen augusztus második felében elkezdődött a faj őszi vonulása. Ez azért is különleges, mert ezt csapatosan, közös éjszakázóhelyeken gyülekezve teszik. Az elmúlt évtizedben ötvennél is több ilyen gyülekezőhelyet sikerült felderíteni Magyarország, Románia, Szlovákia és Szerbia területén, teszi hozzá a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleménye.