Az utolsó pillanatig alkotott

<b>Veszprém</b> - Radnóti Miklós születésének 100. évfordulójára emlékeztek Virág voltam, gyökér lettem címmel kedd délután a VMK Március 15. úti klubkönyvtárában.

Deák Dóra

A könyvtári esték előadásán Asztalos István tanár, író emlékezett meg a 100 éve született magyar költőről, Radnóti Miklósról. Radnóti születése édesanyja és ikertestvére életébe került, ám ez a tragikus esemény felemelte a költőt.

Tudta, hogy csak úgy adhat értéket az életnek, ha értelmesen éli végig, ebből merített erőt az erőltetett menetben írt verseihez is. 1944. május 18-án kézbesítették számára a meghívót a munkatáborba, ahonnan már nem tért vissza. Ekkor kezdődött passiója.

A bori munkatáborba kerülve kis noteszba írta verseit, melyek a tábori élet sötét körülményeit mutatták be és szerelméhez, Gyarmati Fannihoz szóltak.

Az irodalomtörténeti kutatások szerint Abda község mellett végezték ki. Radnóti töténete azonban itt nem ér véget, mondta Asztalos István.

Elterjedt a hír, hogy a költő él, ezért barátai visszamenőleg a tömegsírig követték az útját, ahol viharkabátjáról azonosították a költőt, s belő zsebében megtalálták utolsó verseit. Passiója ekkor ért véget, hiszen versei feltámadtak, 1946-ban adták ki őket Tajtékos ég címmel.

Az előadást Kovácsné Fekete Veronika, Molnár Barbara, Horváth Imre, Márta Attila és Felföldi Gábor, a TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad tagjai tették még emlékezetesebbé.