Kiállítás nyílt a veszprémi zsidóság deportálásának évfordulójára

 A Fejezetek a veszprémi zsidóság életéből című, augusztus 31-ig látható tárlat a Mesélő házak - mesélő emberek című kötet apropóján készült, s anyaga fényképeket, valamint tervdokumentációkat tartalmaz. 
    
Hermann István intézményigazgató tájékoztatása szerint a fényképeket a Veszprémi Zsidó Hitközség bocsátotta rendelkezésükre, a tervdokumentációk pedig a levéltár gyűjteményéből származnak. 

A kiállításon megtekinthető többek között az egykori veszprémi zsinagóga bővítési terve is - tette hozzá a megyei levéltár igazgatója.

A kiállítás megnyitója része volt annak a megemlékezésnek, amelyet a Veszprém Megyei Levéltár és a Veszprémi Zsidó Hitközség tartott pénteken a veszprémi zsidóság deportálásának 65. évfordulója alkalmából. 

A rendezvényen levetítették Bárány László Soá napja című dokumentumfilmjét, amely a Bakony és a Balaton-felvidék zsidóságának tragédiájáról szól.

A Veszprémi Zsidó Hitközség, valamint a Veszprémi Zsidó Örökség Alapítvány jóvoltából ezt a filmet DVD-n a város oktatási intézményei is megkapják ajándékba tanítási célokra - fűzte hozzá Hermann István.
    
A megemlékezésen beszélgetést is rendeztek a veszprémi zsidó közösség múltjáról, többek között olyan kötetek kapcsán, melyek szintén ezt a témát dolgozzák fel.
    
Mint azt a kiállítás is bemutatja, Veszprémben két gettó is állt, az egyik a volt zsinagóga területén, a mostani Budapest út 2. szám alatt, a másik pedig a Komakút téren. Ma mindkét helyszínen emléktábla emlékezteti az utódokat a holokauszt zsidó áldozataira.
    
Az egykori veszprémi zsinagógát körülvevő épületekben, illetve a zsidó iskolában mintegy 600 főt zsúfoltak össze 1944-ben, főként gyermekeket, időseket és nőket, a munkaképes korú 18 és 50 év közötti veszprémi férfiakat már korábban munkaszolgálatra vitték. 

A zsúfoltság miatt maguk a zsidó polgárok kérték, hogy egy részük beköltözhessen a zsinagógába, így annak épülete is ilyen szomorú célt szolgált. Az egykori Komakút téri gettóban pedig a veszprémi, illetve a siófok-enyingi járás mintegy 28 községének zsidó lakosságát helyezték el, a laktanya 26 szobájában csaknem 470 embert zsúfoltak össze - derül ki a korabeli dokumentumokból.

Újságcikkekből lehet következtetni arra, hogy a két gettót 1944. június 19-én ürítették ki. A veszprémi zsidókat innen a sárvári gyűjtőtáborba vitték, majd július elején szállították őket Auschwitzba. 
    
Veszprém környékről összesen 4106 zsidó ember esett áldozatául a gyilkosságoknak. Többségük a birkenaui gázkamrák egyikébe, majd a krematóriumba került. 170 veszprémi férfi elkerülte a deportálást, őket munkaszolgálatra hívták be, ott szenvedték végig az 1944-1945-ös időszakot.