Herta Müller a német nyelvű irodalom újabb Nobel-díjasa

Az 56 esztendős írónő a tizenkettedik nő, aki a decemberi stockholmi ceremónián átveheti az irodalmi Nobelt a vele járó 10 millió svéd koronával együtt. A német nyelvű irodalom nagyjai közül ő a tizenharmadik Nobel-díjas.

- Nagyon meglepett, még mindig nem tudom elhinni. Többet egyelőre nem tudok mondani - ez volt az első reakciója Herta Müllernek, miután kiderült, idén neki ítélték az elismerést.

Herta Müller Nobel-díjával a minőségi irodalom kapott magas elismerést - mondta Kertész Imre, a 2002-ben Nobel-díjat kapott magyar író reagálásában a Magyar Távirati Irodának.

Mint kifejtette, az írónő kemény sorsú ember, megkínzottan érkezett Romániából 1987-ben Berlinbe. Kertész Imre hangsúlyozta, hogy Müller sanyarú gyermekkoráról és olyan fontos dolgokról ír, amelyek megérintik az embert, különösen azt, aki kemény diktatúrában nőtt fel, és a bizton- sági szolgálat figyelmének központjában állt.

Konrád György Kossuth-díjas író szerint Herta Müller megbecsült, de nem magasztalt szerző Németországban. A magyar író többször is találkozott a Romániából Németországba áttelepült írónővel, legutóbb 2004 áprilisában, amikor az írónő a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendége volt.

Fantasztikus író - mondta Nádas Péter az idei irodalmi Nobel-díjasról. A Kossuth-díjas magyar író Herta Müllert a diktatúra egyik legjelentősebb írójának és kutatójának nevezte, és azt emelte ki, hogy a Svéd Királyi Akadémia egy nagy nyelvművészt ismer el, aki a legnehezebb körülmények között is képes volt következe- tesen megőrizni etikusságát.

Dragomán György, A fehér király című regény szerzője azt mondta, rendkívüli módon örül annak, hogy földije, az Erdélyből kivándorolt Herta Müller kapta az idei irodalmi Nobel-díjat.

Szerinte az írónő kitüntetése sok olyan embernek jelent elégtételt, akinek el kellett menekülnie szülőföldjéről a diktatúra elől; az 1980-as évek második felében nagyon sok szász, sváb, magyar, román és zsidó hagyta el Romániát.

Herta Müller 1953-ban született Romániában, egy bánáti sváb faluban. Temesváron végezte el az egyetemet, majd más romániai német írókkal megalapította az Aktionsgruppe Banat nevű szervezetet, amely szálka lett a Ceausescu-diktatúra szemében. Müller egy ideig fordítóként dolgozott, de mivel nem működött együtt a román titkosszolgálattal, elbocsátották.

Első két kötete Romániában csak cenzúrázott verzióban láthatott napvilágot. A diktatúra zaklatásai elől 1987 elején férjével együtt disszidált Nyugat-Berlinbe, ahol Niederungen című elbeszéléskötetét már 1984-ben kiadták. Az új otthonában érzett idegenségét tükrözi a Reisende auf einem Bein című 1989-es munkája.

A kortárs német irodalom legjelentősebb alkotói között tartják számon. Az elmúlt két évtizedben több mint húsz kötetet publikált, munkásságáért számos irodalmi elismerésben részesült, egyebek mellett a Kleist-díj, a Franz Kafka-díj és a Konrad Adenauer Alapítvány Irodalmi Díj kitüntetettje. 1995 óta tagja a Német Irodalmi Akadémiának.

Műveit több mint húsz nyelvre fordították le; nagy jelentőségű művei közé sorolják Herztier című, 1994-ben megjelent regényét, amely a romániai ellenzékiek életét festette le.

Egyik kulcsregényének tartott, a diktatúra hétköznapjait ábrázoló A rókák csapdába esnek című műve 1995-ben jelent meg magyarul a Pesti Szalon kiadásában. Legújabb, Atemschaukel című regényét a német könyvszakma idei díjára jelölték.

Az írónő a tizenkettedik nő, aki átveheti a 10 millió svéd koronával együtt járó díjat