Ennyire napos évünk nem volt, mint a tavalyi

Főleg a meleg periódusok, illetve a csapadékhiány, ebből következően pedig a mezőgazdasági károk kerültek több ízben a hírek élére, olvasható az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján.

A második éve tartó aszály a tavaly év végi csapadékos időszaknak köszönhetően ugyan némileg mérséklődött, de a talaj mélyebb rétegeiben - a délnyugati, illetve az északi országrész kivételével - még mindig jelentős vízmennyiség tudna hasznosulni. A száraz, meleg években rendszerint sok napsütés jellemzi az időjárást, azonban e tekintetben a tavalyi év mindenképpen rendkívülinek mondható.

Az elemzés szerint Magyarországon a hosszú évek átlagát tekintve általában 1800-2100 óra között mozog a napfényes órák száma, ehhez képest a nemrégiben hátunk mögött hagyott óévben hazánk nagy részén 2300-2600 órán keresztül élvezhettük legközelebbi csillagunk fényét. A műszeres mérések történetében minden eddiginél több napsütést regisztráltak a Dél-Alföldön: Csongrád és Békés megyében még a 2600 órát is meghaladta a napfényes órák száma, ami 2011 után újabb történelmi rekord.

A legtöbb napsütést a békéscsabai meteorológiai állomás jelentette, ahol a 2645 napfényes óra több mint száz órával haladja meg az egy évvel korábban beállított csúcsot. De Szegeden sem mértek sokkal kevesebbet, a helyi rekord itt is megdőlt 2616 órával. Budapesten is rekord napos évet hagytunk a hátunk mögött, hiszen a pestszentlőrinci obszervatóriumban 2538 órányi napfényt mértek.

A Balaton térségben tavaly a napsütéses órák száma alig maradt 2500 alatt, ez az adat megegyezik a debrecenivel és kicsivel több, mint a pécsi. A klimatológiai átlagnak megfelelően Magyarország nyugati, északnyugati területei voltak tavaly napfényben szegényebbek, hiszen például a Sopronban feljegyzett 2153 óra a Magyarországon 2012-ben regisztrált legkisebb érték. Ezek a magyarországi történelmi rekordok nagyjából a mediterrán Szicíliában jellemző értékek, ahol nyaranta hónapokig szinte zavartalan a besugárzás, télen pedig hosszabbak a nappalok, ráadásul a Földközi-tenger meleg vizének környezetében nem alakul ki olyan hideg légpárnás időjárási helyzet sem, ami nálunk napokig borongós, ködös és napsütésmentes időszakokat okoznak.

Egyre korábban kezdenek virágozni a növények a klímaváltozás, illetve a különösen meleg tavaszi hőmérsékletek miatt. Tavaly az Amerikai Egyesült Államokban olyan korán virágoztak a növények, mint korábban soha: Massachusetts államban egy helyen egy teljes hónappal előbb kezdődött a virágzás, mint az adatok rögzítésének kezdetén. Henry David Thoreau író és kutató először 1852-ben végzett feljegyzéseket a növények virágzásáról ezen a helyen.

A kutatók elemzései szerint a hőmérséklet-növekedés Celsius-fokonként akár négy nappal korábbi virágzást is jelenthet. Az adatok szerint a virágzás időpontja annál korábbra tolódik, minél erősebb a klímaváltozás - fejtette ki Elizabeth Ellwood, a Bostoni Egyetem munkatársa. Az, hogy a jelenség milyen hatással van az ökorendszerre és a beporzókra, mint például a méhekre, egyelőre vizsgálat tárgya.

A 2012-es év az USA-ban az időjárás-figyelés kezdete óta a legmelegebb volt - közölte a NOAA időjárás-kutató  és  óceanográfiai intézet. Az Egyesült Államokban - Alaszkát és Hawaiit nem számítva - 1,83 Celsius-fokkal a 20. századi átlag felett van a hőmérséklet. A NASA adatai szerint a világ 2012-ben mért 14,6 Celsius-fokos átlaghőmérséklete a kilencedik legnagyobb a mérések 1880-as kezdete óta. Így az elmúlt év az eddigi tíz legmelegebb esztendő közé tartozik. 1880 óta a világ éves átlaghőmérséklete 0,8 Celsius-fokkal emelkedett, ami alátámasztja a globális felmelegedés tényét. 1988 kivételével mind a tíz legmelegebb évet 2000 után mérték. Az eddigi legmelegebb esztendők 2005 és 2010 voltak. A Föld felmelegedésének hátterében az áll, hogy egyre több szén-dioxidot pumpálunk a légkörbe  - mondta el Gavin Schmidt, a NASA klímakutatója. A légkör szén-dioxid-tartalma egyharmaddal több, mint 1880-ban. Az eredmények a New York-i Goddard Intézet mérésein és kiértékelésein alapulnak. A több mint ezer mérőállomás adatait, a műholdas adatokat, valamint az Antarktiszon mért értékeket összegzik.