Meszes-hegység

2020.04.20. 21:00

Erdély és Partium határát járta be a Hazajáró (videó)

A Meszes-hegység két világ, a hepe-hupás Szilágyság és Erdély határát uralja – szelíd domborzatával, sűrű, árnyas erdőivel és végtelen nyugalmával. Az itt élőkben mindkét világból szunnyad még valami, pedig az egykor a fősodorhoz tartozó, sok csatát megélt tájék nem tudott ellenállni a legújabb kor alattomos támadásainak, elzártságba süllyedt, tősgyökeres magyar népe elszórványosodott. Épp a Hazajárónak való hely: újrafelfedezésre váró természeti értékeivel, halálra ítélt emlékeivel és a megmaradás reményét hordozó magyarjaival. Az M5 kulturális csatorna Hazajáró című honismereti műsorának legutóbbi adása Erdély és Partium határát járta be Csizértől Zsibóig.

Csizér, mint a mesében: apró román parasztfalu a meszesalji magyar uradalomban, zsupfedeles faházikókkal... A faluszélén hangulatos vendégház látta vendégül Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor műsorvezetőket a házigazda, László Mihály. Az ízletes vacsora közben derült ki, hogy a Meszes turistájával, Oláh Istvánnal járják majd be a vidéket.

Indulás előtt Hazajáró Ponttá is avatták a Feeling Vendégházat, hogy ezen a vidéken is legyen egy bázisa a magyar turistának.

Ezúttal sem aprózták el, jó szokásukhoz híven a hegység legmagasabb pontjára, a Perjei Magurára indultak. A csúcs ezer méter alatt marad, de az oda vezető út remek kilátásokkal szolgált.

Oláh István elmesélte, hogy a legenda szerint annak idején a kommunisták azt tervezték, hogy a hegyet megemelik három méterrel. Így lett volna ezerméteres a csúcs.

Ezután Osziékkal a vadregényes Ördögkúti-patak völgyének csodálatos vízeséseit is megismerhettük.

A Meszesi-kaput őrző Zilahra is betértek a hazajárók, ahol szomorúan állapították meg, hogy a hajdani Szilágy vármegye központjában is kisebbségbe kerültek a magyarok.

„Hol van már a régi tősgyökeres magyar Zilah. Sok a tömbház. S ahol sok a tömbház, ott általában sok a betelepülő idegen, és kevés a magyar. Ma már csak 15 százalék...”

Aztán egy újabb mesés világ kapuja nyílt meg előttünk: a Sárkányok kertjébe léptünk. Az erózió formálta különös alakú sziklaképződmények első tudományos kutatása Cholnoky Jenő földrajztudós nevéhez fűződik.

Zsibóra érve a lelkész, Högye Gál Roberto fogadja a műsorvezetőket. Kiderül, hogy nem a meghátrálás embere, állhatatosan küzd a szórványosodás ellen, a közösség megmaradásáért. A fő hadszíntér maga a templom, amelynek megújulása azt üzeni, van jövőbe vetett hite a Meszesalja népének, a zsibói magyarságnak.

A műsor végén a magyarságról fejtette ki véleményét: „Mi nem valaki ellen vagyunk itt, hanem mi azért vagyunk itt, mert így teremtett az Úristen. Büszkék vagyunk rá, örülünk neki, hálásak vagyunk az Úristennek, hogy azok lehetünk, akik vagyunk. A meghátrálásnak az ideje lejárt! A megalkuvásoknak az ideje lejárt! Legalábbis, ami a magyarságtudatunkat és a magyarságunkat illeti.”

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget