Járvány

2020.10.03. 09:40

A járványidőszakban is legyünk figyelemmel a fogaink épségére

A tavasszal félbe maradt kezeléseknek már látszanak a káros következményei, ezért abban bízik, hogy most nem lesznek olyan korlátozások a fogászati ellátásban, mint a járvány első hullámában – mondta el Papp Huba. A fogorvos beszélt arról is, hogy a betegség megelőzése érdekében be kell tartanunk az óvintézkedéseket, illetve mindent meg kell tennünk immunrendszerünk megerősítéséért.

Forrás: Shutterstock

Fontos, hogy az emberek a járványidőszakban is legyenek figyelemmel a fogaik épségére, és ne csak akkor keressék fel fogorvosukat, ha már fájdalmaik vannak. A kezelések nem járnak extra kockázattal, ugyanis a rendelőkben mindent megtesznek a kórokozó terjedésének megakadályozásáért.

„A fogászatok dolgozói már a koronavírus megjelenése előtt is halmozottan ki voltak téve a különféle nyállal, vérrel terjedő fertőzéseknek, így nagy rutinjuk van az óvintézkedésekben” – tudatta a Magyar Nemzettel Papp Huba.

A Budapest belvárosában működő fogászat vezetője beszámolt róla, hogy a járvány első hullámában, március közepén másfél hónapra be kellett zárniuk a rendelőt, mert az akkori szabályozás szerint a foghúzáson és néhány sürgősségi ellátáson kívül más beavatkozást nem lehetett elvégezni. „Mi azonban egy alapvetően preventív szemléletű fogászat vagyunk, ahol két foghúzás között akár több száz egyéb kezelés is történik, a pácienseinket pedig arra biztatjuk, hogy akkor is jöjjenek kontrollra, ha nincsenek panaszaik. Számomra komoly lelkiismereti problémát, belső válságot okozott a döntés a bezárásról, hiszen arra esküdtem fel, hogy segíteni fogok az embereken. Amikor májusban végül feloldották a korlátozást, mondtam is az első betegemnek: nem hittem volna, hogy ilyen örömet fog okozni a fúró hangja, pedig azt mi sem szeretjük” – emlékezett vissza a fogorvos.

Papp Huba reméli, hogy most nem lesznek olyan szigorítások, mint tavasszal, mert az akkor félbe maradt kezeléseknek már látszanak a következményei: sok olyan fogat kellett kihúzni, amit meg tudtak volna menteni, illetve elszaporodtak az olyan szuvasodások, amiket korábban kiszűrtek volna.

A doktor hozzáfűzte, ő és kollégái a járvány elleni védekezéssel kapcsolatban is igyekeznek minél sokrétűbb információkkal ellátni a pácienseket. Felhívják például a figyelmet arra, hogy a már jól ismert óvintézkedések betartása mellett mindenki a saját immunrendszere megerősítésével tud a legtöbbet tenni egészsége megőrzéséért. Kiemelte, hogy Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora és tizenkilenc tudós orvoskollégája, egy kilenc évvel ezelőtt publikált állásfoglalásban konszenzusra jutott abban, hogy a megfelelő D-vitamin ellátottság hatására kilencven százalékkal csökken az influenzás megbetegedések száma.

„A kellő mennyiségű D-vitamint ráadásul áprilistól októberig úgy is megkapom, ha 15-20 percet kint tartózkodom a napon. Ősztől tavaszig a D-vitamin pótlásáról azonban művileg: tabletták vagy cseppek formájában kell gondoskodni, mivel csupán a táplálékból a szervezet nem képes felvenni a megfelelő mennyiséget” – tájékoztatott a fogorvos.

Papp Huba fontosnak nevezte még a cinkbevitelt, valamint a rendszeres mozgás és a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás immunerősítő szerepét is. Elmondta, hogy sokat javít az ellenálló-képességen, ha valaki frissen, kipihenten kezdi a napot. „Továbbá bármely betegség, így a koronavírus megelőzésében is hangsúlyos a stresszmentesség. Éppen ezért én sosem azzal indítom a reggelt, hogy elolvasom, hány újabb fertőzöttet azonosítottak és hány áldozatot követelt a járvány. Ez ugyanis szorongást vált ki. Persze nem kell homokba dugni a fejünket, de sokkal hasznosabb, ha olyan szeretetteljes gondolatokkal foglalkozunk, amelyek megerősítenek, megvédenek, és amivel építeni tudjuk a belső integritásunkat” – mondta a doktor, aki

úgy véli, ilyen betegségmegelőző és öngyógyító tevékenység az imádság is.

Beszámolt róla, hogy tavasszal elindított egy imaláncot, amelyhez eleinte barátok, rokonok, ismerősök, páciensek csatlakoztak, majd esténként már több ezren mondták ugyanazt az imát, végül az imalánc elért egészen a pannonhalmi apátságig.

Véleménye szerint a pandémia alkalmat adott arra is, hogy újraértékeljük az életünket.

„Az első hullám idején megerősödtek a szociális kapcsolatok, több családi, baráti beszélgetés volt, az emberek pedig kevésbé éltek pazarlóan, és takarékosabban bántak az erőforrásokkal. A Föld szerintem azóta is ujjong” – jegyezte meg.

Megfogalmazása szerint most még nagyobb felelősséggel tartozunk magunkért és egymásért; az már alapvető, hogy gyakrabban mosunk kezet, felvesszük a maszkot, elkerüljük a tömeget, és nem utazunk külföldre. „Annak viszont kevés haszna van, ha az egyszer használatos maszkot valaki napokig, hetekig hordja úgy, hogy közben a zsebébe, a pénze mellé gyűri, és kívül-belül összefogdossa. A szennyezett vagy helytelenül viselt maszk ugyanis legalább annyit árt, mintha valaki nem is hordaná” – hangsúlyozta Papp Huba.

Borítókép: illusztráció

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!