Döbbenetes a különbség a cukorpótlók között

A boltok polcain számtalan édesítőszer van, amivel elkerülhetjük a hagyományos cukor használatát. A lista szinte végtelen, találunk cseppfolyósat, tablettásat, de még por formába szerelt édesítőszert is. A Mindmegette csapata a mostani tesztnél azt vizsgálta meg, mi az, ami legjobban képes utánozni a cukor ízét, jellegzetességeit. Az azonos körülményeket a gyümölcstea biztosította, melyből cseppre pontosan ugyanolyan mennyiséget töltöttek ki poharakba, majd édesítették őket megfelelő módon.

Xilit

Leánykori nevén nyírfacukor. Ma már a nagyüzemi termelés miatt szinte lehetetlen természetes forrásból származó nyírfacukorral találkozni. Amit leveszünk a bolt polcairól, az bizony nagy eséllyel mesterségesen, méghozzá GMO kukoricából előállított termék. Nagyjából 40%-al kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a hagyományos testvére, az adagolása ugyanolyan, mint a klasszikus cukoré, viszont figyelni kell rá, hogy kelt tészták készítésére alkalmatlan, mivel gátolja az élesztőgombák szaporodását. Extra ízt nem ad a teánkhoz, valóban ugyanúgy édesít, és utóíze sincsen. Nagyobb mennyiségben – egyéni toleranciától függően – erős hashajtó hatású lehet. Fontos viszont, hogy xilittel készült édességet ne adjunk Morzsa kutyánknak, hiszen nagyon kis mennyiségben is (már pár gramm) halálos lehet számukra. Ha van a kertben kecske, tehén, szamár, elefánt, pávián, esetleg unikornis, akkor rájuk is vigyázzunk.

Gyümölcscukor

A fruktóz vagy gyümölcscukor a legédesebb cukorféleség, a gyümölcsökben és a mézben található meg természetes formájában. 30-40%-kal kevesebbet kell használni belőle, mint a hagyományosból, mert kifejezetten édes. Kalóriatartalma alacsony és kevésbé hizlal, mint a cukor, mert a vékonybélben szívódik csak fel. De túlzott adagolása esetén előbb-utóbb megjelennek a zsírpárnák, szóval csak érzéssel. Kifejezetten cukorbetegek számára ajánlott, mivel hosszú a felszívódása, glikémiás indexe alacsony. Sportolóknak edzés előtt, vagy hosszabb megterhelés során javallott fogyasztása a már említett folyamatos energiafelszívódás miatt. Mellékíze egyáltalán nincs, simán átment a teateszten.

Eritrit

Kinézetre akár lehetne hagyományos cukor is, nehéz megkülönböztetni őket egymástól. Nagy előnye, hogy természetes édesítőszernek számít. Többek közt a dinnyében, szőlőben és a sajtban fordul elő. Ebből többet kell használni, mint a hagyományos cukorból, valahol 60-80%-os az ahhoz viszonyított édesítőereje. Sütés közben 160-170 fokig nem veszít az édességéből, előnye, hogy ugyanúgy „tömeget” ad a süteményhez, ellentétben pár folyékony vagy por alapú ízesítővel. Fontos, hogy élesztő felfuttatására ez sem nem alkalmas, mert gátolja a gombák szaporodását. Teljesen kalóriamentes, mert a szervezetből felszívódás nélkül a vizelettel 24 órán belül távozik. Ha ez nem lenne elég, akkor fogainkat is óvja, mert megakadályozza a baktériumok kialakulását. Megfelelő mennyiségben hibátlanul édesít, mellékíze nincs.

Stevia

A stevia Rebaudiana Dél-Amerikában őshonos növény, az ott élő indiánok már sok száz éve használják fel a leveleit, melyek harmincszor édesebbek mint a cukor. Sok formában kapható: csepp, por vagy akár tabletta. Ezek már legtöbb esetben háromszázszor édesebbek, mint a cukor! Illetve megtalálható „kevert” édesítőkben, ahol általában eritrit mellé adagolják, hogy annak az édesítő erejét megnöveljék. Teljesen természetes édesítőnek számít ez is, fogszuvasodást ez sem okoz. Sütés közben nem veszít az erejéből, ellentétben a mesterséges édesítőkkel, melyek már 100 fok fölött jelentős édességvesztést szenvednek. Ebben a téli időszakban különösen jól jöhet, hogy meggátolja sok baktérium és vírus továbbterjedését, ugyanis influenza, megfázás és szájfertőzés esetén is hatásos. A végére marad egy kis negatívum: nagyon erős és jellegzetes íze van, mindenképp saját ízléshez kell igazítani az adagolását.

Mesterséges édesítők

Mindegyikre igaz, hogy bár kalóriát nem tartalmaznak és rendkívül édesek, a legfrissebb kutatások szerint fogyasztásuk közel sem annyira támogatandó. Mindenki hallott már a 0 kalóriás kóláról, amit minden utcasarkon lehet kapni manapság. Egy ilyen közel kétszázszor édesebb, mint ugyanennek a gyártónak a cukrozott terméke. És egy ilyen édességlöket az agynak olyan, mint a kábítószer, megnöveli az étvágyat, és növeli a zsírraktározást.

Egyetlen tabletta is olyan édessé képes változtatni a teát, mintha beleborult volna fél üveg cukor. Összetétele alapján aszpartám és aceszulfám-k alapú, ami a kémia megszállottjainak egészen biztosan sokat mond. Ez a példány, ami történetesen a földkerekség egyik legidegesítőbb reklámját kapta, kifejezetten lassan oldódik, sokáig a folyadék felszínén darabokban úszkál. Pár perc pihentetés után még tovább tud erősödni az édesség, illetve utóízben megjelenik a legendás aszpartám aromája.

Folyékony édesítők

A tesztelt alany ciklamát és szacharin alapú édesítőszer. Sokan kizárólag a folyékony édesítőket képesek elfogadni, pedig összetételében sok tablettás verzióval megegyezik. Adagolása talán ennek a legmacerásabb, kimérni 8 cseppet nem mindig oly egyszerű. Egy adag egy kockacukorral egyenértékű, ha édesítőerejét figyeljük. Ennyi tökéletesen pótolja azt, amit a hagyományos cukor nyújt, viszont itt egy igencsak arcrángató utóíz jelenik meg, arról nem is beszélve, hogy a tea barackos ízét tökéletesen eltávolította.

Ítélet

Az édesítők ízét többnyire idővel meg lehet szokni. Sokkal fontosabb, hogy lehetőleg inkább kerüljük a végtelenül mesterséges fajtákat, melyekben aszpartám, aceszulfám-k vagy éppen szacharin van. Lehetőség szerint természetes édesítőszereket használjunk, amellett, hogy kevesebb kalóriát viszünk szervezetünkbe, pozitívabb a hatásuk is a szervezetre. Ráadásul – megfelelően adagolva – némelyik teljesen olyan, mint a cukor.

A tablettás és folyékony édesítők – melyeket kipróbáltunk – bizony rettenetes irányba módosították a tea alapízét, mellé pedig elviselhetetlenül édessé tették az egészet.