Hamarosan annyi műanyag szemét lesz a Földközi-tengerben, mint hal

A tengerről köztudott, hogy a világ egyik legszennyezettebb térsége, ám szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a helyzet tovább romolhat.

Loggerhead sea turtle (Caretta caretta). Turtle got entangled with garbage. Many of them are dead, this one was alive. It is not a question of a local problem, is universal. Tenerife, Canary Islands.. Biosphoto / Sergio Hanquet

„Jelenleg minden tengerből kifogott három kilogramm halra egy kilogramm műanyag hulladék jut. Becslések szerint azonban 2030-ra egy kilogramm halra egy kilogramm hulladék juthat” – közölte Miguel Garcia-Herraiz spanyol diplomata, a Szövetség a Mediterrán-térségért szervezet főtitkárának helyettese, aki a környezetvédelemért és vízgazdálkodásért felelős.

Az Európai Unió által is támogatott regionális együttműködési fórum a múlt héten Nápolyban rendezett tanácskozást a problémáról.

Közel van, mégis keveset tudunk róla

Miközben a közvélemény egyre jobban tudatában van a tengerek műanyag szennyezettsége problémájának, a Földközi-tenger valódi szennyezettségének mértékéről, annak hatásáról az ember, a növény-és állatvilág egészségére még viszonylag kevés adat rendelkezésre„ – hangoztatta a spanyol diplomata.

A szakember elmondta:

a legtöbb szennyezést az egyszerhasználatos műanyag palackok és szatyrok okozzák, amelyek lassan bomlanak le és válnak mikroműanyaggá.

Ezek az öt milliméteresnél kisebb műanyagrészecskéket a halak tápláléknak hiszik és megeszik, és bekerülnek a városok vízvezetékrendszerébe is.

Az a baj, hogy nem bomlik le

A Greenpeace egy idei tanulmánya szerint a Földközi-tengeren begyűjtött szemét 96 százaléka műanyag, amely akár háromezer méter mélységben is megtalálható a tengerben.

Az olasz Tengerkutató Intézet (ISMAR) és a Nemzeti Kutatótanács (CNR) októberben közzétett adatai szerint a műanyag hulladékkoncentráció mértéke eléri a négyzetkilométerenkénti 1,2 millió mikroműanyagot. Az adatokat egy milánói konferencián ismertető Maria Cristina Fossi, a Siennai Egyetem professzora hangoztatta, hogy ”a Földközi-tengerben lévő mikroműanyag koncentrációja akkora, mint az óceánok nagy örvényeiben„

A műanyagszeméttel egyébként az a legnagyobb probléma, hogy nem, vagy csak nagyon sokára bomlik le. UV-fény hatására azonban lassan széttöredezik, elaprózódik, az így létrejött mikroműanyag-darabkák viszont már nem bomlanak tovább, hanem felhalmozódnak a világ tengereiben.

Borítókép: AFP / Biosphoto / Sergio Hanquet