Ez igazi disznóság

A múlt század közepén, a II. világháborút követő években volt utoljára olyan alacsony a sertéslétszám Magyarországon, mint most. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk évében - 2004 januárja és decembere  között-, bekövetkezett egymillió egyedes állománycsökkenést az elmúlt években további egymilliós visszaesés követte.

A jelenlegi sertéslétszám már csak bő harmada a húsz évvel ezelőtti, 8,5 milliós állománynak. A hazai állomány folyamatos csökkenésével párhuzamosan évről  évre nő az import mennyisége, ezzel párhuzamosan egyre kiszolgáltatottabbak a fogyasztók a kétes értékű és  biztonságú, külföldről behozott termékeknek.  A kiváló minőségű hazai alapanyagból előállított termékek jó részét  exportálják. Közben a belföldi fogyasztásba a sok esetben nyomon követhetetlen, gyengébb minőségű, hónapokon keresztül hűtőházakban tárolt, import alapanyagból előállított termékek kerülnek.
 
Alig fél év alatt a hizlalás - legjelentősebb költségtételét kitevő - takarmánygabonák ára megduplázódott, tonnánként  30 ezer forintról 60 ezerre emelkedett, miközben a sertésfelvásárlási árak kilónként 320 forintról 290-re csökkentek. A sertéstartók a  takarmánygabonák megnövekedett ára miatt kilogrammonként 80-100 forintos veszteséget is elszenvedhetnek. Amíg az elmúlt öt évben az összevont átlagos infláció nagysága meghaladta a 30 százalékot, addig a sertéshús fogyasztói ára mindössze 10 százalékkal emelkedett.

Ahhoz, hogy a megnövekedett takarmányárak mellett a sertéstartók a veszteségeik miatt ne kényszerüljenek az állományuk felszámolására, minimum 30 százalékos fogyasztói és ennek megfelelő sertésfelvásárlási áremelkedésre van szükség. A sertéstartók nem tudják tovább magukra vállalni a drasztikusan megnövekedett költségeket.

Az utóbbi években biztató szavakon túl érdemi segítséget a sertéstartók  nem kaptak. A napokban megdöbbenve értesültek arról, hogy 18,7 milliárd forintot zárolnak a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) forrásaiból, ami komolyan veszélyeztetheti az állattartóknak eddig tett ígéretek megvalósulását. Talán éppen  a zárolás miatt, mind a mai napig nem hirdették meg  az idei évi sertéságazati támogatásokat és a sertéstartók által vállalt többletkötelezettségek kompenzálását biztosító rendeleteket sem.
 
Az intézkedések meghirdetésének késleltetése munkahelyek megszűnéséhez vezet. Az agrárgazdasági szakemberek előrejelzései szerint  az országban egy negyedéven belül háromezer munkahelyet számolhatnak fel a munkanélküliségtől leginkább sújtott vidéki településeken, és további ezerötszáz, az ágazathoz kapcsolódó munkahely is megszűnhet, amivel családok ezreinek a megélhetését veszélyeztetik.
 
Mindezek mellett az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése az állattartó telepeken dolgozó munkavállalók amúgy sem magas nettó fizetését tovább csökkentette, ennek kompenzálására a sertéstartók a mai  viszonyok között nem képesek.
 

A takarmánygabonák ára megduplázódott,  a sertések ára pedig csökkentA  választmány kiemelt fontosságúnak tartja, hogy a 2010. évi állatjóléti támogatásokat azonnal  fizessék ki, és az idei évi sertés-állatjóléti támogatást emelt keretösszeggel, negyedéves kifizetési feltételekkel késlekedés nélkül hirdettes- sék meg.  A sertéságazat megerősödéséig fel kell függeszteni az ágazatot terhelő hatósági díjakat.  A takarmányszükséglet biztosítása érdekében a tartalék gabonakészleteket a sertéstartók részére célzottan elérhetővé kell tenni.  Kedvezményes takarmányvásárlási hitelkonstrukciót is kérnek.