Óriási értékeink a gyógyító vizek

A tudós özvegye, dr. Dobos Irma  kezdeményezte a kopjafa felállítását. Balázs Antal sepsiszentgyörgyi fafaragóművészt bízta meg a kopjafa elkészítésével. Korábban Tóth Sándor szobrászművész elkészítette már a tudós plakettjét, melyet olyan intézményeknek adományoz   dr. Dobos Irma, melyek hatottak a tudós életútjára vagy ápolják az emlékét.

A geológusmérnök emlékét dr. Vitális György aranyokleveles geológus idézte fel. Molnár Lajos és Lehner Rozália harmadik gyermekeként látta meg a napvilágot 1918. július 8-án, a vasútállomás épültében kialakított szolgálati lakásban. Özvegye ezért szerette volna, ha az állomás épületére márványtáblát helyezhetett volna el, de a vasút elutasította az ötletet.

Támogatóra talált viszont Hudák Józsefné Éva és Királyhegyi Ottília személyében, akik folyamatosan tartották vele a kapcsolatot és tájékoztatták arról, hogy az országban egyedülálló parkot akarnak kialakítani Akaliban a régi temető területén, ahol emléket állíthatnak azoknak az embereknek is, akik innen indultak vagy sokat tettek a településért.

Molnár József  a vasútnál dolgozó édesapja munkahelyváltozásai miatt Akaliban, Keszthelyen és Fenékpusztán töltötte a gyerekkorát. Veszprémben tett felsőkereskedelmi érettségit, majd a textilgyárban és biztosítónál dolgozott,  a Budapesti  Közgazdasági Egyetemen szerezte első diplomáját. 

A háborúban, katonaként megjárta a Don-kanyart, később Németországba vezényelték, ahol amerikai fogságba esett.  Élete nagy fordulata 1949-ben következett be, amikor a Diszelben a homokkutatás során megismerkedett Miháltz István szegedi geológusprofesszorral, aki az egyetemre hívta dolgozni. Ott ismerkedett meg Dobos Irmával, aki akkor demonstrátor volt.

A házasságkötésük után, 1951-ben Budapestre költöztek, ahol Molnár József a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársa lett, később a Miskolci Műszaki Egyetemen szerzett geológusmérnöki oklevelet. Ő mutatta ki a karbonátos mangánércet Eger közelében és Demjén kőolajat talált, a lelőhelyről csaknem hétmillió tonna olajat nyertek ki.  Az egész országban végzett kutatási és térképészeti munkákat, de Európa, Ázsia és Amerika több országában is eredményesen dolgozott. A magyaron kívül német, angol, spanyol, francia és orosz nyelven írt tudományos és ismeretterjesztő cikkeket.

A felesége nemcsak az életében, hanem munkájában is társa volt. Dr. Dobos Irma gyémántdiplomás geológus, hidrogeológus szekértő.
Budapesten a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen egyaránt  meghívott előadó. Jelenleg két területen alkot: egyrészt tudománytörténettel foglalkozik, mert azt vallja, hogy  a földtudományok jeles alakjainak munkásságát, tevékenységét, eredményeit számon kell tartani és eljuttatni az utódokhoz, hogy ne kelljen újra felfedezniük mindent és tanuljanak az ősök munkamódszereiből is.

Emellett a természetes vizekkel és ezek gyógyhatásaival is foglalkozik. Magyarországnak  óriási értékei a feszín alatti vizek, melyek  jelentős része gyógyító hatással is bír. Erre a kincsre lehet alapozni a gyógyításban és az idegenforgalomban egyaránt. A tudós asszony  ma is aktívban dolgozik, elkészítette a hazai gyógyvizek térképét, felkutatta a területen dolgozó elődök munkáit és ezeket teszi közzé.

Nincs olyan szakmai tanácskozás, melyen ne venne részt, és gyakran tart előadásokat ezeken a konferenciákon. Megyénkben rendszeresen jár Révfülöpre, ahol több szakmei konferenciát tartottak, volt olyan is, amelyen még a férjével együtt vett részt, akinek ott is őrzik az emlékét.

Ősök parkja és kerékpáros-pihenő

Kettős szerepet játszik a közelmúltban Balatonakaliban felavatott Ősök parkja. Ez a terület a most formálódó új településközpont. Egyik felében állították fel a régi temető központi keresztjét és néhány régi sírkövét. Itt kapott helyet a tudós kopjafája is. Tájékoztató táblákról tudhatjuk meg a terület múltját. A park másik felében kerékpáros-pihenőt alakítottak ki, padokkal, asztalokkal, ivókúttal. Itt is vannak tájékoztató táblák, de ezek a turistákat igazítják útba.