Kettős présben a munkáltatók, a munkavállalók

Akár örülhetnének is a munkavállalók, hiszen a kormány január 1-jétől 93 ezer forintra emelte a kötelező minimálbért, tehát akit a minimumon foglalkoztatnak, akár jobban is járhatna. Csakhogy a kormány ezzel párhuzamosan elvette az adójóváírást, ami havonta nettó több mint tízezer forintot jelentett a kiskeresetűeknek.

A munkavállalók mellett a munkáltatók is kettős présbe kerültek. A kötelezően megemelendő minimálbér főleg a mikro-, kis- és középvállalkozások számára jelenthet erőn felüli terhet. Ha eleget tesznek az előírásnak, félő, hogy annyira leromlik a piaci versenyképeségük, hogy csődbe mennek.

A helyzet nem egyszerű. A szakemberek szerint a megemelt minimálbér, illetve az adójóváírás megszüntetése miatt 2012-ben legalább 216 ezer forint bruttó kereset szükséges ahhoz, hogy a nettó jövedelem ne legyen kevesebb, mint 2011-ben. A kötelező minimumbérre történő átálláson kívül a nettó bérek szinten tartása érdekében legalább ötszázalékos béremelést vár el a kormány a vállalkozásoktól. Az a cég, amely öt százalékkal sem tudja emelni a bérkompenzációra szorulók fizetését, segítséget kaphat: költségvetési pénzekre pályázhat.

A veszprémi Maxon Motor Hungary Kft.-nél felmérték, 200 alkalmazottjuknak a fizetése marad alatta a bruttó 216 ezer forintnak, tájékoztatott Szalai Attila ügyvezető. Szerinte a kormány intézkedése rendkívül összetett, ma még nem tudják pontosan, a béren kívül a bérpótlék, a cafeteriarendszer beletartozik-e. A megjelent rendelet persze minderre választ ad, csakhogy náluk még nem indult be a teljes üzem, így egyelőre nem látnak pontosan. A tájékozódás időszakát élik. Szalai Attila azt is elmondta, hogy a társaság 2012-re eredetileg is ötszázalékos bérfejlesztést tervezett, ilyen szempontból tehát eleget tesznek a kormányzat elvárásának. Ma még azt sem tudják pontosan, a bérkompenzációnak milyen feltételei, kötelezettségei vannak. Ha egyszerű lesz hozzájutni, természetesen élnek a lehetőséggel.

Az ugyancsak veszprémi Schiedel Kéménygyár Kft.-nél abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy a kötelező minimálbér-emelés nem érinti őket, a társaság mindegyik alkalmazottja ennél többet keres. Tenk Ferenc ügyvezető igazgató a Naplónak elmondta, terveznek béremelést, de ennek mértékéről most egyeztetnek a tulajdonossal. Arra törekednek, hogy az adóválto- zások nyomán a munkatársaik ne járjanak rosszabbul.

A pápai székhelyű Hirtenberger Automotive Safety Hungary Bt.-nél elég sok betanított munkást foglalkoztatnak. Az alkalmazotti állomány nagyobbik részének a bruttó fizetése allatta marad a határt jelentő 216 ezer forintnak, nyilatkozta Üveges Tivadar ügyvezető igazgató. A társaságnál mindenképpen terveztek fizetésemelést, amelynek a mértéke el fogja érni a kormány által elvárt ötszázalékos mértéket. Ha lesz rá lehetőségük, a bérkompenzációval is élni kívánnak. Mindenképpen szeretnék azt elérni, hogy a kollégáik idei nettó fizetése ne legyen kevesebb a tavalyinál.

Ki kit kompenzál és mennyivel?

A legutóbbi szabályozás szerint ötszázalékos mértékig a bérkompenzációt maguk a cégek hajtanák végre, e fölött pedig a minimálbéren és a garantált bérminimumon foglalkoztatottaknál a kormány vállalná a teljes kompenzációt. A munkaadók a szociális adó jóváírásával ellen- tételezhetik az öt százalék feletti emeléseket. Vagyis a 18 százalékos minimálbér-emelésből öt százalék jut a vállalkozásra és 13 százalék a költségvetésre úgy, hogy ezt a bizonyos 13 százalékot nem kell befizetni a társadalombiztosítási kasszának. Ugyanakkor sok cégnek nem jut majd az ötszázalékos emelésre sem, ezt a problémát orvosolhatná az állami támogatás.