Hogyan hat a forint gyengülése a gazdaságra és mindennapi élere?

Az euró-forint árfolyamban a következő lehetséges megálló a történelmi maximum 330-nál lehet. Az amerikai fizetőeszköz várható erősödése miatt a dollár-forint árfolyam esetében pedig akár a 300-as szint elérése is elképzelhető – mondta Háda Bálint Péter, a Questor vezető elemzője. – Átmeneti forinterősödés esetén mindenképpen érdemes lehet devizára váltani, mert várhatóan tartósan gyengülő pályán marad a hazai fizetőeszköz. Jelen pillanatban a favorit az amerikai dollár, de amikor egy euróért szinte pontosan egy dollárt adnak majd, érdemes lehet átgondolni az euróra váltást – tette még hozzá Háda Bálint Péter.

(Fotó: Penovác Károly)

– Úgy tűnik a pénzügyi kormányzat a pálya széléről szemléli az eseményeket, a legkisebb jele sem látszik, hogy bármit is tenni akarna – hangsúlyozta Kovács László, a Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesületének főtitkára.

– Kik a felelősek azért, hogy az ország lakosságát felkészületlenül érte az árfolyam-katasztrófa? – kérdezte, majd ironikusan megjegyezte: „Fizess, devizahiteles! Tisztában voltál a kockázatokkal, minden tájékoztatást megkaptál. Viseld a felelősséget és a következményeket!”

Kovács László hozzáfűzte: boldogok a döntéshozók, hiszen a jelzáloghiteleknél „kivezették” a devizát a piacokról. A kúria megállapította, hogy a devizahitelesek tudtak a kockázatokról, ezért annak terheit viseljék, hacsak nem tudják igazolni ellenkezőjét. A kormány elvégezte a devizahitelesek mentőakcióját, az érintettek visszatérítést kapnak, amely megkönnyíti életüket. Kiemelte: a lakossági hitelszerződésekért semmilyen érdemi intézkedés nem történt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB), a felügyeleti szervek, a gazdasági tárca nem kezdeményezte a szerződések felülvizsgálatát. Nem tette lehetővé felmondásukat az ügyfelek részéről, és az átjárást a forint és a deviza között. Az első jelentős csapást a bedőlt hitelesek a kilakoltatási moratóriummal szenvedték el, amely hibás volt. Megtiltotta a végrehajtásokat, de a tartozások és késedelmek kamatait nem fagyasztotta be, ezért a bedőlt hitelesek tartozása 60–70 százalékkal megnőtt a moratórium alatt – érvelt. Aláhúzta, a Svájci Nemzeti Bank 2011-ben bejelentette az átváltási küszöböt, de az azóta eltelt három évben senkinek nem jutott eszébe, hogy mi lesz akkor, ha ez a helyzet megszűnik. Hol voltak a szakértők? A bankárok, az MNB szakemberei? Vajon milyen elemzéseket adtak a döntéshozóknak és a gazdasági tárcának? Hamis reményekben ringatták magukat az ország gazdasági helyzetével kapcsolatban? Hol voltak a figyelmeztetések a lakosságnak? Vajon még mindig elegendőnek tartották azt a kockázatfeltáró nyilatkozatot, amelyet az ügyfelek orra alá toltak? Vajon a nemtörődömség, vagy a szakmai alkalmasság, vagy a problémák tagadása járult hozzá ahhoz, hogy ez a deviza cunami bekövetkezett? Vajon véletlen-e, hogy az árfolyam küszöb-felmondása előtt két héttel történt a kényszer forintosítás? – sorolta a kérdéseket.

Úgy véle, fel kell tenni a kérdést, hogy a MNB-nek milyen információi voltak az átváltási küszöbről és annak esetleges felmondásáról? Vajon az élen járó pénzügyi és banki szakértők ugyanolyan tájékozatlanok és naivak, mint a közemberek? Értik-e a gazdasági folyamatokat, vagy a politika által határolt területen mozognak? – folytatta. Leszögezte: a svájciak a piaci helyzettel indokolták lépéseiket. Nálunk az elemzők nem ugyanazt figyelték? Mi a különbség a lakosság pénzügyi tájékozatlansága, és a pénzügyi-gazdasági kormányzat tájékozatlansága között? – kérdezte.

Kovács László felidézte: az önkormányzatok tartozásait szinte teljesen eltörölték. Nem tud arról, hogy akár egyetlen felelőtlenül költekező önkormányzatot is felelősségre vontak volna. A pénzügyileg laikus, tájékozatlan lakosságról viszont még mindig nem született valódi gondoskodás.