Az aszály által okozott kár jelentős része öntözés nélkül is kiküszöbölhető

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK), a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a MAGOSZ által szervezett fórumnak Nemesvámos adott otthont, ahol Sövényházi Balázs, az agrár­gazdasági kamara megyei elnöke köszöntötte a résztvevőket, akik két előadást is meghallgathattak.Elsőként Balla István, a NAIK stratégiai főigazgató-helyettese Szárazság idején is eredményesen címmel tartott előadást.

– Sokan azt hiszik, hogy a szárazság ellen egyetlen fegyverünk van, az öntözés, de ez csak részben van így.

Sok más lehetőség is van az aszályérzékenység csökkentésére. A termesztéstechnológia minden lépésében lehet úgy gazdálkodni, úgy döntéseket hozni, hogy az aszály lehetőségének mértékét csökkenteni tudjuk. Ezt azt jelenti, hogy akár a fajtaválasztással, megfelelő talajműveléssel, megfelelő tarlóműveléssel már elkezdhetjük az aszály elleni védekezést. Ugyanígy a vetésnél egy okszerű precíziós rendszert segítségül hívva, egy tőszámszabályozott vetéssel, helyes növényvédelemmel és megfelelő növénytáplálással nagyban hozzájárulhatunk ahhoz, hogy növénykultúránk kevésbé legyen érzékeny az aszállyal szemben. Ha ezeket okszerűen elvégezzük, akkor a növényállomány megfelelő állapotba kerül, és ebben az esetben a vízhiányt is sokkal jobban tűri.

Persze a hosszú ideig tartó aszály ilyenkor is problémát jelent, ekkor válik fegyverünkké az öntözés, de sokkal kevésbé érzékeny egy jól táplált, helyesen gyomirtott, megfelelő tőtávra vetett növényállomány – összegezte az aszály elleni védekezés legfontosabb tennivalóit a szakember. Balla István előadása során olyan konkrét példákat is bemutatott, amelyek bizonyítják, hogy ha a gazda okszerűen dönt és nem a maximális hozamra megy, de egy jó évvel kalkulál, akkor az aszály által okozott kár jó része öntözés nélkül is kiküszöbölhető.

Kolossváry Gábortól, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezetőjétől pedig az öntözésfejlesztés aktualitásairól hallhattak hasznos információkat a gazdálkodók.