Emlékmű a kertésznek - Megjelenése után nem sokkal forrásként használták a könyvet

Avatóbeszédet Kuti Géza, a Veszprémi Református Egyházmegye esperese mondott. A kis híján feledésbe merült kiemelkedő alkotó munkásságát Lichtneckert András főlevéltáros méltatta, akinek a kezdeményezésére Pécsely önkormányzata emlékhelyet létesített Oláh János számára. 

A főlevéltáros lapunkat arraól tájékoztatta, hogy a kiadásában megjelenő LA Könyvtár kilencedik köteteként Gyümölcsfa-kertészet címmel új kiadásban jelent meg Oláh Jánosnak, a 19. századi szőlészértelmiség ki- emelkedő alakjának két jelentős munkája. 

Az első a Balaton mellyéki túdósítások barátságos levelekben című írás, amely a Tudományos Gyűjteményben 1834-ben látott napvilágot. Oláh Jánosnak sikerült először részletes leírást adnia a Balaton-felvidék 65 településéről és 21 egyéb nevezetes helyéről. 

Nem túlzás azt állítani, hogy a reformkori Magyarország számára Oláh János volt a Balaton-felvidék felfedezője. A települések ismertetésénél az általa alkalmazott szempontok: a település földrajzi elhelyezkedése, a történelmi emlékek, várak, kastélyok, templomok, a lakosság nemzetiségi és felekezeti megoszlása, a földesurak, majd a gazdálkodás lehetőségei, a megélhetés forrásai, mindenütt kiemelve a szőlészetet és borászatot, a gyógyfürdőket és gyógyvizeket. 

Fényes Elek, a magyar statisztika atyja két évvel később megjelent országleírásában elsőrendű forrásként használta a művet. 

Majdnem szó szerint vette át a Balaton-felvidéki települések leírását, mert Oláh szempontjai tökéletesen megfeleltek az ő célkitűzéseinek is. 

Oláh János művét eddig az olvasók többnyire Fényes Elek közvetítésével használták, mert az könnyebben elérhető volt a könyvtárakban. 

Oláh János 1854-ben kiadott másik munkája, a Gyümölcsfa-kertészet talán még az előbbinél is értékesebb mű, amely a szőlészet-borászatnak az 1860-as években megindult modernizációja előtt született, így a hagyományos Balaton-felvidéki szőlészet és borászat legkorábbi hiteles és részletes leírása. 

A mű az új kiadásig egyedül az Országos Széchényi Könyvtárban volt elérhető. A könyv alcíme szerint a szerző a német szakirodalom alapján írta meg művét, azonban a szőlészeti-borászati rész eredeti alkotás. 

A ma szőlészei-borászai számára a legérdekesebbek az ősi szőlőfajtákról, a hegyi szőlők művelés- és metszésmódjáról, az oltásmódokról, a szőlő feldolgozásáról és a borászati eljárásokról szóló leírások - véli a kiadó. 

A helyi balneológiai (Jalsovics Aladár, Mangold Henrik) és szőlészeti-borászati irodalom újrakiadását is célul kitűző LA Könyvtárban a Borászok titkai - titkok gazdái című forrás- és szemelvénygyűjtemény után Oláh János művei váltak elérhetővé az olvasóközönség számára. 

A kiadói terv szerint Fábián József, Mórocza Dániel és Pap Gábor írásai következnek. A Balaton-felvidéki szőlészértelmiség írásainak összegyűjtése és újrakiadása azért hasznos, mert egyre többen ismerik fel, hogy borkultúra, fürdőkultúra és kultúra elválaszthatatlanul összetartozik és erősíti egymást.