A fejlődés a legfontosabb a fiataloknak

Ennek a témakörében tartottak csütörtökön előadásokat a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál. Neves humánerőforrás-szakértők tárták fel a különbséget a babyboomerek, azaz a második világháború után, 1946 és 1964 között születettek, valamint az X, Y és Z generáció között, hogyan kell velük bánni, és mivel tudjuk őket motiválni, hogy jól érezzék magukat a cégnél, továbbra is ott dolgozzanak. - Összesen öt generáció van jelenleg a munkaerőpiacon, és elmondhatjuk, ott tartunk, hogy 74- 75 év a foglalkoztatás felső határa - kezdte Gyökér Irén, a Budapesti Műszaki Egyetem docense. A szakember szerint sokat változott a világ a munkafolyamat és tanulás tekintetében.

Régen az új generációt úgy vonták be a munkába, hogy a régiek maguk mellé állították őket, megmutatták, mit hogyan kell csinálni, ők figyeltek és tanultak. - Ma már az új nemzedék ezt nem preferálja. Nem az ő hibájuk a társadalmi-gazdasági környezetváltozás, és a nevelésünk is megváltozott - hangsúlyozta előadásában Gyökér Irén, a Budapesti Műszaki Egyetem docense.

Főleg igaz ez az Y generációra, az 1980 és 1994 között születettekre. Kifejezetten a rendszerváltozás után lehet észrevenni egyfajta liberalizmust a gyerekek nevelésében. Mindent szabad, nincsenek követelések, szabályok. Nem kell még eldönteniük, hogy mik akarnak len-ni, találják meg önmagukat. - Ott tartunk, hogy harmincévesen otthon laknak, anyuka főz, mos, takarít, mert a gyerek még keresi önmagát. Felveszik dolgozni, és ugyanazt várja el a vezetőktől, mint otthon. Pátyolgassák, terelgessék, de neki aztán meg ne mondják, mit csináljon - mondta rendkívül radikális példáját a professzor.

Gyökér Irén, a Budapesti Műszaki Egyetem docense közvetlen előadása mindenkit lenyűgözött (Fotó: Penovác Károly)

A legfontosabb, hogy felmérjük a vállalaton belüli generációk igényeit, és az sem elhanyagolható, hogy mivel motiválhatjuk őket. - Minden korosztálynak más-más szükségletei vannak. A fiatalokat nem a fizetés ösztönzi leginkább. Persze nem állítom, hogy nem fontos számukra a pénz, de például első helyen a motivációs tényezők rangsorában a fejlődés, tanulás számít - tette helyre a pénz mindenhatóságának kérdését a humánerőforrás-szakember.

A cégeknek különösen oda kell figyelniük a generációk közti konfliktusokra, a fiatalok nem tudják kezelni ezeket a helyzeteket, hiszen nevelésük során sem ütköztek ellenállásba, nem tudják hova tenni az ilyen szituációkat. - Ha tréningeket szervezünk a kollégáknak, a fiatalokat küldjük el konfliktuskezelésre, az idősebbeket pedig zárkóztassuk fel a modern technológia használatában az ifjabbakhoz - tanácsolta a szakember.

Finna Henrietta, a BME adjunktusa már a modernebb, játékosabb megoldást mutatta be a toborzás módszerére. - Az úgynevezett játékosítás sikeresen különbözteti meg a vállalatot a többitől a piacon. Rengeteg információt szűr-hetünk le a jelentkezőktől, valamint velük is sok mindent megoszthatunk a céggel kapcsolatban.