Hasznos

2008.06.16. 07:29

Elállás a szerződéstől, bánatpénz

A szerződés olyan kötelem, melyből fakadóan kötelezettség keletkezik a szol-gáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére. A megkötött szerződéseket, függetlenül attól, hogy írásban vagy szóban köttettek, fő szabályként be kell tartani, a vállalt kötelezettségeket teljesíteni kell.

Mátyus Tamás

A törvény lehetőséget ad azonban a szerződés megszűnésének, megszüntetésének esetei között arra, hogy bármelyik szerződéskötési pozícióban lévő fél, ha azt jogszabály vagy maga a szerződés engedi, elálljon a szerződéstől. Az elállás nem más, mint a szerződés egyoldalú nyilat-kozattal való megszüntetése. Fontos tudni, hogy a szerződéstől magától értetődő módon elállni nem lehet, elállásra csak akkor van lehetőség, ha azt vagy maga a jogszabály, vagy a szerződés kifejezetten megengedi.

Bizonyos szerződéstípusoknál, például a Ptk.-ban rögzített vállalkozási szerződésnél a megrendelő a tör- vény szerint a szerződéstől bármikor elállhat, főszabályként köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni. 

Maga a szerződés is biztosíthat a felek számára elállási jogot, ennek azonban a szerződésből ki kell tűnnie. Az elállást mindig a másik szerződő félhez intézett nyilatkozattal lehet gyakorolni, az elállás egyben a szerződés felbontása. Gyakori eset, hogy a szerződéstől való elállás pénzbeli ellenszolgáltatással jár. Ezt a pénzbeli ellenszolgáltatást bánatpénznek nevezi a joggyakorlat. A szerződéses gyakorlatban tehát, ha az elállás jogát bánatpénz fizetése ellenében kikötötték, úgy a szerződő fél, amennyiben ezt a meghatározott összegű bánatpénzt kifizeti, további következmény nélkül elállhat a szerződéstől. Fontos szabály, hogy jogvita esetén a túlzott mértékű bánatpénzt a bíróság mérsékelheti. A bánatpénz mértéke vagy összege nincs jogszabályban meghatározva, összegének túlzott mértéke általában attól függ, hogy az érintett szerződő félnek milyen vagyon érdeke fűződik a szerződés teljesítéséhez.

Lényeges törvényi korlátozó rendelkezés az, hogy a szerződésen alapuló elállási jogot nem gyakorolhatja az a fél, aki a már megkapott szolgáltatást nem vagy csak tetemesen csökkent értékben tudja visszaszolgáltatni. Ez azt jelenti, hogy a törvény tiltja a szerződésben kikötött elállási jog visszaélésszerű gyakorlásának a lehetőségét, egyebek mellett azért, mert az elállás folytán megszűnt, felbontott szerződések esetén, függetlenül attól, hogy van-e kikötött bánatpénz, a feleknek a teljesített szolgáltatásokkal kapcsolatosan el kell számolniuk. 

Dr. Sebestyén Attila
ügyvéd,Csapó, Kiss és Sebestyén Ügyvédi Iroda

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!