Kemény büntetés terrorizmusért

A törvény értelmében, aki abból a célból, hogy állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön; a lakosságot megfélemlítse; más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetőleg nemzetközi szervezet működését megzavarja, személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el.

A terrorcselekmény elkövetésénél a célzat aktív vagy passzív magatartás kikényszerítése, megfélemlítés, a rend megzavarása, megváltoztatása. Amennyiben a bűntett elkövetésekor e célzat nem állapítható meg, úgy valamilyen más, a terrorcselekmény törvényi tényállásában bőséggel felsorolt bűncselekmények megállapításának van helye. Csak példálózó jelleggel néhány: testi sértés, emberrablás, személyi szabadság megsértése, fegyvercsempészet, közveszélyokozás. Terrorcselekmény elkövetésekor személy vagy nagy értékű javak kerülnek az elkövető hatalmába, és a szabadon bocsátást, illetve visszaadást olyan követelés teljesítésétől teszi függővé,  melyet  álla- mi szervvel  vagy  társadal- mi szervezettel akar elvégeztetni.

Az elkövetésnél az emberek vonatkozásában a bűncselekmény eleme a személyi szabadságtól való megfosztás, az anyagi javaknál pedig azok hatalomba kerítése. Itt nem feltétlenül szükséges pénzben kifejezhető értéket megjelölni, anyagi javaknak minősülhetnek e vonatkozásban a pénzben ki nem fejezhető eszmei értéket is képviselő dolgok. Az elkövető követelésének tartalma olyan, hogy azt csak állami vagy társadalmi szervezet teljesítheti. Érdekes módon a terrorcselekmények általában politikai foglyok kiszabadítására vonatkozóan épültek be a köztudatba.

Terrorcselekmény bűntette az is, ha az elkövető volt élettársát és annak lányát személyi szabadságuktól megfosztja, és szabadon bocsátásukat a rendőrséghez intézett anyagi követelés teljesítésétől teszi függővé  ha a szülőktől követel pénzt, már nem , valamint az is, ha rablás elkövetője a túsz elengedését ahhoz a feltételhez köti, hogy a rend- őrség szabad elvonulást engedélyezzen számára.

A törvény az elkövetés formái között külön kiemeli a terrorcselekmény egy másik formáját. Ez pedig nevezetesen az, ha az elkövető terrorista csoportban történő elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, a közös elkövetésben megállapodik, vagy az elkövetés elősegítése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, ahhoz anyagi eszközöket szolgáltat vagy gyűjt, illetőleg a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja.
A jogalkotó a büntetési tétel tekintetében  a korábbi rendelkezésekkel ellentétben  nem tesz különbséget a terrorcselekmény alapesete és minősített esete között, hiszen mindkét esetben 10 évtől 20 évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel rendeli büntetni.

Dr. Kiss Endre,
Csapó, Kiss és Sebestyén Ügyvédi Iroda, Veszprém