makrogazdaság

2021.10.27. 12:35

Enyhén javult Magyarország versenyképessége

Magyarországnak sokkal több figyelmet kell fordítania a digitális képességek fejlesztésére, ha tovább akarja javítani a versenyképességét – ezt közölte a Világgazdasággal (VG) Csath Magdolna, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora, miután megjelent az IMD legfrissebb, 2021-es digitális versenyképességi rangsora, amelyet a héten összeülő Nemzeti Versenyképességi Tanács is várhatóan a napirendjére tűz.

Csath Magdolnától – aki maga is a tanács tagja – a VG megtudta, hogy a svájci üzleti iskola 64 országot hasonlított össze három szempont, a technológiai-infrastruktális fejlettség, a digitális tudás és képességek szerinti fejlettség, illetve a változásra való képesség alapján. Az idei jelentés szerint Magyarország továbbra is a középmezőny alján található, miután két helyet javítva a 45. helyre került. Ez uniós szinten mindössze a 23. pozíciót jelenti – írja a Világgazdaság.

Mint az egyetemi oktató jelezte, a tanulmány egyik legfőbb megállapítása, hogy

azok az országok szerepelnek előkelő helyen az általános versenyképességi rangsorokban is, amelyek kifejezetten jó eredményt érnek el a digitális tudás, valamint a gyors alkalmazkodóképesség terén.

Ez még akkor is így van, ha esetleg a technológiai-infrastrukturális fejlettségük nem kimagasló. Magyarország pont ez utóbbi szegmensben ért el jó eredményt: fejlettségünk e téren csak négy hellyel van lemaradva Ausztriától, miközben valamennyi visegrádi országot megelőzi. Ezen belül – például a széles sávú internet és az 5G-hálózat kiépítettségében – az unióban a legjobb tíz között található. Ugyanakkor a másik két területen már nem ilyen pozitív a kép. A digitális tudás szempontjából Ausztria a 64 ország között a 10., Magyarország a 43., és a V4-ek közül is csak Szlovákia van mögöttünk. A legrosszabb helyezést a változásra való képesség terén érte el Magyarország, az Európai Unióban a legutolsó, de a teljes listán is a hátsó mezőnyben áll a 61. pozícióval.

Az egyetemi oktató mindezt úgy értékelte, hogy nem elég agilis a magyar gazdaság. Hiába állnak rendelkezésre a digitális technológiák, ha a vállalati és a társadalmi alkalmazás elterjedtsége lemarad a technológiai fejlettség mögött.

Ezt az alacsony tudás- és képességszinten túl az is okozhatja, hogy nem elég erős a fogékonyság a változásra

– magyarázta.

Erre szerinte az egyik megoldás az lenne, ha az állam támogatásokkal erőteljesebben ösztönözné a cégeket, hogy saját maguk is többet fordítsanak munkavállalóik továbbképzésére. Tudatosítani kellene, hogy ez cégérdek is, hiszen

ha a vállalatok nem akarnak pusztán passzív szemlélői lenni a gyorsan változó folyamatoknak, hanem azokat maguk is alakítanák, akkor be kell fektetniük alkalmazottaik át-és továbbképzésébe.

Emellett gyors és hatékony változtatásokra van szükségük – hívta fel a figyelmet.

Ezek is érdekelhetik

facebook comments widget