A magas infláció globális jelenség

Felhívta a figyelmet: ahhoz, hogy dezinflációs pályára álljon a gazdaság, összehangolt fiskális és monetáris politikára van szükség. A költségvetési egyensúly helyrebillentésével érdemes a folyamatot elkezdeni, érdemes a kiadási oldalra figyelni, illetve előre kell venni azokat az intézkedéseket, amelyek egyszerre képesek javítani a költségvetés és a folyó fizetési mérleg egyenlegét - hangsúlyozta.

Megjegyezte, hogy 

az infláció a harmadik negyedévig emelkedni fog, az éves átlag 9-10 százalék között lehet, a monetáris politika elsődleges feladata pedig a másodkörös inflációs hatások megtörése. 

Ezért a monetáris szigorítás a következő időszakban folytatódik, továbbra is a legfontosabb eszköz a kamatok emelése lesz. Az eddigiek hatása már látszik, a hitelezési feltételek szigorodnak, a megtakarítási kondíciók javulnak - sorolta Virág Barnabás. Hozzátette, olyan kamatszintet kell kialakítani a magyar gazdaságban, amelynek megtartása biztosítja az inflációs cél fenntartható elérését.

A magas infláció globális jelenség, és ha ez nem oldódik, nehezíteni fogja a magyar gazdaságpolitika helyzetét is 

- hangsúlyozta Virág Barnabás.

Kifejtette, a helyzet kezeléséhez a magyar gazdaságpolitikában összehangolt lépésekre van szükség, amelyhez négy plusz egy hozzávaló szükséges: 

1. rövid távon folytatódnia kell a monetáris szigornak,
2. ezt ki kell egészíteni fegyelmezett költségvetési politikával,
3. erősödő piaci versenyre van szükség,
4. az egyéni döntések szintjén is kooperatív magatartást kell tanúsítani,
5. középtávon pedig fenntartható növekedési reformokat kell végrehajtani.

Virág Barnabás a konferencián a többtényezős, globális inflációs problémára példaként említette a kínálati korlátokat a koronavírus-járvány miatt, megemlítve, hogy

 továbbra sincs elég chip a világgazdaságban, akadozik a nyersanyagszállítás és emelkednek a nyersanyagárak. 

Emellett magasak a költségvetési hiányok, államadósságok, egyre erősebb a verseny a képzett munkaerőért, ezért a bérdinamika továbbra is magas marad, illetve elégtelen piaci verseny van a gazdaság több szegmensében.

Az MNB alelnöke szerint Magyarországon sem kerülhető el, hogy kétszámjegyű tartományba kerüljön az infláció a következő hónapokban, ami a régióban már megtörtént.

Virág Barnabás hangsúlyozta,

 a magyar gazdaság gyors növekedési pályán van, annak ellenére, hogy rendkívüli közegben mozog Európa.

Hozzátette, a magyar gazdaság növekedésében az idén a 4 százalékos vagy afölötti dinamika benne van, és ha a körülmények nem változnak jelentősen, a növekedési rangsor élmezőnyében lesz 2022-ben is.

A konferencián Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója, Magyar Bankszövetség elnöke elmondta, a magyar bankszektor stabil, és több csatornán keresztül is támogatja a magyar gazdaság növekedését. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a bankszektor jelentős kihívásokkal szembesül a hitelbedőlési kockázat növekedése, a hitelkereslet mérséklődése, a működési költségek, valamint a betéti kamatok emelkedése miatt. Hangsúlyozta, hogy bármilyen egyoldalú beavatkozás a bankszektor versenyképességét rontaná.