Történelem

2022.02.17. 11:22

Az őslovasokról és az ősök lováról nyílt tárlat a Természettudományi Múzeumban

A lovak kontinenseken átívelő történetét kíséri végig a lófélék evolúcióján, majd a lovak háziasításán át a lovak történelemformáló szerepének bemutatásáig a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar–Turán Közhasznú Alapítvány nagy összefogáson alapuló közös kiállítása.

A megnyitóünnepségen, amelyről a Magyar Nemzet számolt be, diplomáciai küldöttségek is részt vettek Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Spanyolország képviseletében. Bernert Zsolt antropológus, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, és megköszönte a kiállítás létrehozásában részt vevők munkáját. Fekete Péter kulturális államtitkár idézte Antoine de Saint-Exupéry klasszikusát: 

Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél.

Felhívta a figyelmet, hogy meg kell tanítani a gyerekeinket arra, hogy az ember és állat együttléte miként fejlődött, mire kell vigyázni a harmonikus együttélés érdekében. Ez a kiállítás is segít abban, hogy ezt jobban megértsék. Megköszönte a múzeumnak és az alapítványnak, hogy tudományos pontossággal felkutatta, elkészítette és továbbadja gyerekeinknek az ember-állat együttélésének felelősségét, ennek fontosságát. Megmutatják, hogy milyen történelmi gyökerekkel építettük fel ezt a tudást, azzal utat, jövőt mutatva, hogyan lehet ezt felelősen továbbvinni.

Bíró András Zsolt antropológus kutató, a Magyar–Turán Közhasznú Alapítvány elnöke elmondta, hogy a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar–Turán Közhasznú Alapítvány együttműködése több mint tíz évre nyúlik vissza. 

Nemzetközi viszonylatban is komoly eredményeket értek el azzal, hogy összekapcsolták a tudományt a hagyományőrzéssel. 

Először történt meg néhány évvel ezelőtt, hogy a tudományos rekonstrukció – a régészek által talált leletek, a történészek által írt stratégia – és a hagyományőrzők munkája országos szintű szervezésben egyesült. Együttműködésük példa lett a keleti rokon népekkel való kapcsolattartásban is. Azóta számos nagy rendezvényt valósítottak meg együtt. A Természettudományi Múzeum fontos tudományos kutatóintézet, számos kiváló munkatárssal. Így a tudományágak összekapcsolásával olyan kiállításokat, olyan interakció­kat képes létrehozni, amelyek magas szakmai színvonalúak és példamutatók.

– A mai kiállítás egy idővonal, a lovak rendkívül érdekes történetét kísérjük végig egészen az őslovak kialakulásától egy evolúciós fejlődést bemutatva, melyet a zoológus kollégák készítettek elő és tettek láthatóvá – kezdte a tárlat bemutatását Bíró András Zsolt. Ezután a ló háziasításának története látható. Különböző időpillanatokat ragadtak ki ebből a hatalmas történeti vonulatból, kiemelve a ló fontosságát az ember életében. Akkor, amikor az ember háziasította a lovat, történelmi fordulópont érkezett el. 

A belső- és közép-ázsiai sztyeppék addig lakatlan vidékét birtokba vette az ember. Később ezekből alakultak ki a lovas nomád civilizációk, 

ezek közül a sztyeppeit emelték ki, hogy részletesebben bemutatják. – Így láthatjuk, hogy a Botaj-kultúra élénk történelmi nyomot hagyott, amellyel egyes tudósok a ló első háziasítását hozzák összefüggésbe – sorolta az antropológus. – Az utóbbi évek genetikai kutatásai azonban kimutatták, hogy ez a lófajta nem őse a mai háziasított lófajtának – mondta. A kiállításnak három nagy központi alakja van. Az egyik egy ősló, a másik egy vadló, valamint egy hun lovas.

Ezen a tengelyen eljutunk az idővonalon a magyar honfoglalás koráig, amelynek hiedelemvilága, szokásai és hadszervezetének legfőbb jellemzői a sztyeppei lovas nomád kultúra nagy örökségéből eredeztethetők.

 Itt bemutatják a ló fontosságát őseink életében, valamint a Magyar–Turán Alapítvány által készített szép rekonstrukciókat. Aranyozott és ezüstözött lószerszámok láthatók, illetve a hun kori lovas, akinek fegyverzete és viselete régészeti leletek alapján készült rekonstrukcióból tevődik össze. A lovas arca a marosszentgyörgyi hun lelet antropológiai arcrekonstrukciója. Így szembenézhetünk egy hun kori arccal, amelyet a tudomány megalkotott. Elérkeztünk a magyarság kultúrájához, ahol egészen a modern kori lótartásig láthatunk ismertetést. – A magyar lófajták és a lovas sport bemutatásáról is szó esik a kiállításon – mondta Bíró András Zsolt. 

Sokszor elhangzik, hogy lovas nemzet vagyunk. Ez nemcsak egy ránk hagyott gyönyörű örökség, hanem feladat is, melyet élővé kell tenni. Feladatunk, hogy az őseinktől ránk maradt lovas tudás emlékét, nimbuszát ápoljuk, hogy elmondhassuk, a magyar nemcsak lovas nemzet volt, hanem jelenleg is az, és az is marad 

– foglalta össze az antropológus.

Borítóképünk a kiállítás megnyitóján készült, fotó: Borítókép: Magyar Nemzet / Kurucz Árpád

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!