Cholnoky vagy Csolnoky: kiről nevezték el a veszprémi kórházat, iskolát és a lakótelepet?

Ezen nem is tudunk csodálkozni, hiszen a két név között pusztán egy betű az eltérés, de a névadók már egészen más személyeket jelölnek. Egy közös pont mégis akad köztük: mindketten Veszprémből indultak és ide tértek vissza.

Kiről kapta tehát a nevét a kórház, az iskola vagy a lakótelep? Most ezt mutatjuk be.

Cholnoky Jenő – iskola és lakótelep

Az azonos nevű lakótelepen lévő iskola a kiváló földrajztudós után vette fel a nevet. 1870-ben született Veszprémben egy tiszteletnek örvendő családban. Rajta kívül még két testvére Viktor és László is maradandót alkotott, ők az irodalomtudomány területén jeleskedtek.

Iskoláit Veszprémben végezte, majd a budapesti műegyetemen diplomázott. 1894-től a tudományegyetem földrajzi intézetében dolgozott és aktívan részt vett a Balaton kutatásában. 1896-98 között egy kínai kutatóúton vett részt, majd a földtani Társaságnál és a Földrajzi Társaságnál folytatta munkásságát. Később sem csillapodott utazási kedve, a Spitzbergákon és Észak-Amerikában is járt. Több tudományágban és pozícióban is helyt állt: foglalkozott filozófiával és környezetvédelemmel, tanított és mellette a Földrajzi Közlemények szerkesztői feladatait ellátta. A művészet is közel állt hozzá, több rajza és akvarell képe is maradt az utókorra. Természetesen ábrázolásaihoz a Balaton és a környéke adott inspirációt.

Szülőházán – Kossuth Lajos utca 7. – ma is őrzi az emlékét egy tábla – tudtuk meg az iskola honlapjáról.

Csolnoky Ferenc – a kórház

A veszprémi kórház névadója iskoláit Veszprémben végezte majd Pápán érettségizett. Innen került Budapestre ahol a Pázmány Péter Tudományegyetemen orvosi diplomát szerezett. 1878-ban jött vissza szülővárosába, majd 1882-ben lépett a városi kórház szolgálatába. Szívén viselte a helyi lakosok sorsát: szegényház létesítését szorgalmazta, amelyben a munkaképtelen öregek lelhettek menedéket. Sok időbe telt, de 1890-ben megnyithatta kapuit a Pápai úton a megálmodott szegényház. Sokat tett a kórház jó hírnevéért és szakmai elismeréséért, többek között ennek köszönhető, hogy a magánkórházat 1899-ben a belügyminisztérium nyilvános jelleggel ruházta fel.

Ugyanebben az évben, február 23-tól dr. Csolnoky Ferenc töltötte be a kórház főigazgatói tisztségét.

1902-ben megkezdődött egy fertőző pavilon építése, melyhez a Vöröskereszt nyújtott támogatást. Érdekessége a történetnek, hogy szeptember 14-én egy hosszú szövegű okmányt írt alá a püspök, a város közéleti vezetői és a kórház orvosai melyet egy bádogdobozba elhelyezve beépítették az alapfalba. De azt hogy pontosan hová nem már nem közölték.

A kórház szomszédjában lévő, Velty-féle házakat is Csolnoky Ferenc javaslatára vásárolták meg, majd ezekben mosodát, személyzeti lakásokat és egy kápolnát alakítottak ki.

Igazgatása alatt vezették be az épültekbe az elektoros áramot, addig petróleumlámpa fénye mellett voltak kénytelenek dolgozni az orvosok.  Kitartását jól jellemzi, hogy az első világháború alatt ketten – Pillitz Pál orvostársával – együtt látták el minden beteget a helyi tábori kórházakban. – olvasható a veszprémi kórház oldalán.

Síremléke a veszprémi Vámosi-úti temetőben van. A kórház a rendszerváltás után, 1990. június 28-án felvette a nevét.