Gyüttmentekből lokálpatrióták

2019.03.03. 18:38

Csapatmunkában dolgozik Bakonybélért a Szegedről áttelepült házaspár

Bakonybél „sétálóutcáján” áll Griecs András és felesége háza, melyet a tájjellegét meghagyva alakítottak, hangulatos kis kerti pihenővel, mintaszerű veteményeskerttel. Nyolcéves ittlétük sok érdekes kérdést felvet. Nyugdíjasként hogy tudtak beilleszkedni, okozott-e konfliktusokat az újrakezdő vidéki élet és értékrend, a „gyüttment” állapot.

Müller Anikó Hanga

A Griecs házaspár – jobbról – a „gondozott, virágos porta” zsűritagjainak büszkén mutatta hangulatos kertjüket

Fotó: Müller Anikó Hanga

Hogy is kezdődött, hogy a háromszáz kilométernyi, távoli vidékről, Szegedről ismeretlenként éppen ezt a bakonyi kis falut választották? Kirándulásaik során beleszerettek, ennyire egyszerű. Márta vegyészként az egészségügyben dolgozott, András tanárember, matematika-fizika szakos, de rendszertervezésre, -szervezésre váltott. Paraszti környezetből származik, ahol nagy közösségi élet ivódott vérébe. Elcsodálkoztak a bakonybéliek, amikor azt látták, a Gerence partján kaszál a „szegedi ember”, aztán megtudták, az édesapjától örökölt kaszával. Griecsék részt vesznek a helytörténeti kutatómunkában, aktív segítőként a helyi rendezvényeken, a nyugdíjasklubban, itt alkalmanként előadóként is. Aktív tagjai a Felföldi Andrea képviselő kezdeményezésére alapított virágosító civil csoportnak. András segített a monostor egyik épületének elbontásánál. Közéleti emberek. Három év eltelte után érezték, el- és befogadta őket a faluközösség.

A Griecs házaspár – jobbról – a „gondozott, virágos porta” zsűritagjainak büszkén mutatta hangulatos kertjüket Fotó: Müller Anikó Hanga

– Figyelgettek minket az elején, távolságtartóan, kik is ezek a szegediek, mit kotorásznak a kertben, ugyan mihez értenek. Aztán Mészáros Gyula bácsitól, a falu tekintélyes gazdálkodójától kértünk tanácsot, aki elmondta, mikor kell elrakni a krumplit, a babot, hogy a babfuttatáshoz a karóba szögeket üssünk, hogy jobban tudjon kapaszkodni, ezzel sokkal beljebb kerültünk. Az emberek észreveszik, ha valaki nem őszinte. A legelején mindenkire ráköszöntünk, most szinte vigyáznom kell, mert megelőznek, ha sétálunk, alig haladunk, mert megállunk beszélgetni, megtudva a helyi híreket, leülünk a körágyásnál, amit visszavarázsoltunk, mert a régi nyaralásainkon ott beszélgettünk a helybeliekkel, meséli András.

Mindketten nagyon szerények. A kitüntetést ugyan ők kapták, de a beszélgetés során sokszor elhangzik a csapatmunka, a csendes kooperatív összjáték minősítés. Elismeréssel szólnak Felföldi Andrea programszervezőről, akit a faluközösség mozgatórugójának titulálnak, tisztelettel és köszönettel említik minden ügy kapcsán Márkus Zoltán polgármestert és sorolják a segítőket, Supán Istvánt, Regenye Zsoltot, a nyugdíjasklub tagjait, a virágosítókat és a munkájukat koordináló Pék Hajnit, a Guzmics egyesület vezetőjét Bakonyvári Andort és társait.

Egymást kiegészítve sorolják, mi az, amit fontosnak tartanak. András falutörténeti kutatása a bakonybéli honlap Értéktár rovatának része, melyet éppen a napokban frissített. Fontosnak tartották a Bakonyvári Andor és néhai Kiss Lászlóné által megálmodott millenniumi park magnólialigetében emléktáblával megemlékezni az újkori Bakonybél falu kiépítését 1713-ban elindító Vidlics Ferencre. A bencés apát 1723-ban kérte a pápától a búcsú megtartását, aminek tiszteletére javasolták a búcsú előestéjén az emléktábla megkoszorúzását. A virágosító csoport négy éve működik, az egész falu területén ültetnek, nyírnak, nyesnek, locsolnak, nagy kánikulában minden este. András a Gerencéből hordja a vizet a partközeli ágyásokra. Segítenek Szilágyiné Judit óvodavezetőnek, aki a falu csemetéit tanítja a virágok szeretetére, gondozására. Felvetették, a monostor millenniumára készülve a lakosok csinosítsák ki portájukat, kidolgozták a „gondozott, virágos porta” mozgalom részleteit. A megvalósítást az önkormányzat messzemenően támogatta. Véleményükkel szerepet vállaltak a település turisztikai koncepciójának kidolgozásában, erősítve, hogy a csend, a nyugalom, a táj varázsa vonzza a vendégeket. A beszélgetés során mindvégig mások érdemeit sorolják.

– Mi csak tagjai vagyunk a közösségeknek, mindent közösen tudunk megoldani.

Büszkék arra, hogy a polgármester igényli a véleményüket, kéri a segítségüket. Arra meg különösen, hogy a falubeliek azt mondják, ti már gyüttmaradtok vagytok, ide tartoztok.

Veszprém Megye Önkéntese

Griecs András és felesége a közelmúltban kapta meg a Veszprém Megyei Család, Esélyteremtő és Önkéntes Ház alapította Veszprém Megye Önkéntese díjat. A házaspár Szeged-Tápéról települt a faluba. Nem kritizálnak, tehetségük, erejük szerint jobbá akarják tenni a települést, ahol hiányosságokat látnak, kisebb-nagyobb csapatot szervezve összefognak és munkához látnak, állt a felterjesztő önkormányzat jelölő javaslatában.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában