A megye hét csodája: Hazánk egyetlen tiszafaerdeje a szentgáli

Az elmúlt hónapban arra biztattuk olvasóinkat, jelöljenek olyan természeti látnivalókat, képződményeket, amelyeket különlegesnek tartanak. A beküldött jelölések alapján húsz csodát mutatunk be, naponta egyet-egyet, ábécésorrendben.

Olvasóink augusztus 8. és 30. között szavazhatnak, a lapunkban megjelenő szavazószelvényeken. A print szavazók között kisorsolunk egy darab 2 személyre 2 éjszakára szóló wellness pihenést a Hotel Caramell-be. Online játékunk a veol.hu oldalon található, aki játszani szeretne, szavazatát ITT adhatja le. Az online szavazók között a megyéket összevonva kisorsolunk egy darab 200 ezer forint értékű utazási utalványt.

Országos, sőt európai ritkaságot rejt az erdő Szentgál és Bánd határában. Máshol a világban is találkozhatunk nagy kiterjedésű tiszafaerdőkkel, elsősorban Európa hűvösebb területein, de mára ez a hidegkedvelő, a tiszafafélék családjába tartozó faj csak néhány helyen maradt fent.

A Szentgáli-tiszafás 213 hektár kiterjedésű területét, amely Európában a második legnagyobb tiszafaszámmal bír, az Országos Természetvédelmi Tanács 1951-ben védetté nyilvánította.

A magyar állam tulajdonában lévő terület elsődleges rendeltetése a természetvédelem, fő célkitűzés a tiszafának és a tiszafában gazdag növénytársulásoknak a védelme.

A tiszafás-bükkös átmeneti erdőtársulás a karszterdő és a gyertyános bükkös között. A felső szintben egyeduralkodó a bükk, mellette találhatók elegyfajok, mint a virágos kőris, a nagylevelű hárs, a korai juhar. Szórványosan előfordul a hegyi juhar, hegyi szil, barkóca berkenye, cser, mezei juhar, madárcseresznye és a magas kőris.

A tiszafás a Májer Antal-kilátóval és a 3,9 kilométer hosszú tanösvénnyel nagyon népszerű a természetjárók körében.

A megye csodáira ide kattintva tud szavazni>>>