2020.01.05. 11:30
Egyénre szabott, érvényes célokat kell megfogalmazni az újévi fogadalmakban
Új év, új élet. Sokan ilyenkor fogadnak meg valamit. Lefogyok, leszokom a dohányzásról, naponta futni megyek. Az újévi fogadalmak többsége néhány nap vagy hét után megy a levesbe. Hogy miért nem sikerülnek ezek a fogadalmak, arra kerestük a választ Frank Róbert pszichológussal.
Kisebb-nagyobb kudarcokkal kalkulálni kell a kilókkal folytatott küzdelemben is
Forrás: Shutterstock
– A legnagyobb baj, hogy ezeket a nagy elhatározásokat az új évhez kapcsoljuk. Attól, hogy más a dátum, még nem fogunk másképp viselkedni. Kívülről várjuk a megoldást, hogy majd ez segít nekünk leküzdeni azt a deficitet, ami belülről hiányzik.
A változáshoz három dolog kell: a jövőkép, a cél, a hozzá vezető lépések és az elégedetlenség a jelenlegi helyzettel. Ha ezek közül a feltételek közül akár csak az egyik nem teljesül, akkor nem lesz sikeres a változás. Az kevés, ha elégedetlenek vagyunk egy helyzettel, de nem látjuk pontosan, hogy milyen lépéseket kell tenni a megváltoztatásához, vagy nem látjuk, hogy hová szeretnénk eljutni, vagy számunkra nem is annyira rossz az adott helyzet – mondta Frank Róbert pszichológus.
Ha valaki például a dohányzásról szeretne leszokni, nem elég, ha általánosságokat fogalmaz meg: az, hogy drága és büdös, túl általános, kevés a leszokáshoz. De ha például azt mondja, hogy ott akar lenni a lánya esküvőjén, és az tisztán látszik, hogy ha így folytatja, akkor ez nem fog teljesülni, az már jó cél lehet. Egyénre szabott, érvényes célokat kell megfogalmazni, ha csak annyi a motiváció, hogy január elseje van, az kevés lesz.
– Az sem jó, ha túl nagy a cél, ha túl messze van, mert akkor az eredményre is túl sokat kell várni. A célokat szakaszokra kell osztani, mert ha az apró lépéseket sikerül teljesíteni, akkor folytonos pozitív visszajelzést kapunk, ami segít nekünk abban, hogy elérjük a „nagy” célt. Sokan ott hibáznak, hogy nem terveznek a kudarccal. Kalkulálni kell azzal, hogy lesznek kudarcok, de ezektől nem kell feladni a célt.
Ha például a dohányzásról való leszokás a cél, de közben mégis rágyújtunk, akkor ez ne jelentse azt, hogy visszaszokunk. Ha nem kalkulálunk az apró kudarcokkal a folyamatban – például, ha az adott héten nem fogytam egy grammot sem, de a célom az, hogy minden héten fogyjak egy kilót –, akkor nagy lesz a csalódás. A csalódást engesztelni kell, és akkor beeszünk csokiból, vagy gyorsan rágyújtunk még egy cigire – tette hozzá a pszichológus.
A szakember szerint az újévi fogadalmak nagy részét a reklámok sugallják. Ilyenkor megszaporodnak a nikotintapaszt és fogyókúrás szereket hirdető reklámok, és külső sugallatra cselekszünk. A reklámokban megfogalmazott célok nem a saját céljaink. Gyakran a problémáinkat a stressz okozza. Azért gyújtunk rá, mert feszültek vagyunk, azért eszünk, mert ezzel pótoljuk a szeretethiányt.
– Sokszor az életünket a mindennapi stressz határozza meg, és az erre adott reakciótól próbálunk megszabadulni, és nem a stressztől. A következményt, és nem az okot próbáljuk megszüntetni. A sport ebből a szempontból a legjobban működő dolog: ha elkezdünk sportolni, jobban érezzük magunkat, kevésbé leszünk stresszesek – fejezte be Frank Róbert.