Kemény munkával messze lehet jutni – Kővári Zita saját példáján mutatja ezt meg

– Szeretek emberekkel foglalkozni, de a testnevelői pályát azért nem választottam végül, mert azokra az órákra kényszerből járnak a diákok – mondta Kővári Zita, a Swedish Supplements szponzorált versenyzője. – Hozzám ne ezért járjanak! Ne kötelező jelleggel, a szájat húzva jöjjenek hozzám, hanem olyan emberekkel szerettem volna foglalkozni, akik tényleg akarják ezt az egészet. Az edzői pálya pedig pont erről szól, erre alkalmas.

– Az edzéstervet a kuncsaftom életmódjához kell hangolnom. Nem tudom rákényszeríteni, hogy főzd meg a csirkét és a rizst mindennap, ha mondjuk nem akar valaki főzni – fogalmazott. – Ezt nem erőszakként kell megélni, ráerőltetve az emberre. Hogy ha ide bejön valaki, ne szenvedés legyen az itt töltött idő, hanem élvezze az órát, és alakuljon ki benne a mindennapos mozgás iránti igény, az, hogy akarjon edzeni. Ha én nem jönnék le dolgozni az edzőterembe, netán elválnának útjaink, ő akkor is folytassa, járjon le edzeni. Ne miattam, ne a párja miatt, hanem önmaga miatt!

Szerinte a testépítés mindenki számára könnyen elérhető sportág, életforma, hobbi. Bárhová is veti a sors az embert, 50 kilométeres körzetben biztosan van egy konditerem, ahová el tud menni.

– Ha mondjuk tíz ember jár hozzám, és megtetszik nekik az itt zajló munka, akkor biztosan szól a vendég a barátjának, a családjának. Egyszóval fontos a szájról szájra járó információ a reklámok mellett – mesélte.

Mégis miért, milyen visszajelzések miatt érdemes mindennap lejönni? – kérdeztük.

– Engem az dob fel, ha egyre több embert motiválhatok. Főleg a versenyzés az, ami szembetűnik sokaknak, hiszen ilyenkor, a verseny hetében főleg látványos például az, hogy tízkilós ingadozásokat látnak rajtam szezonról szezonra. Nekem az volt eddig a legjobb érzés ennek kapcsán, amikor azt mondták, hogy húúú, Zita, olyan hévvel szeretném csinálni, mint te. Én mindennap motiválom magam, nekem külön videó, kép, amely motivál, nincs, sosem volt. Magamat motiváltam mindig.

Zita 2007. december 7-én vette meg az első kondibérletét, néhány nappal később már versenyezni akart. Korábban 12 éven át díjlovagolt, de nem versenyzett.

– Itt pedig hét év edzés után elhatároztam, versenyezni szeretnék, mert úgy éreztem, hogy elértem egy olyan szintet, hogy nem égek be a színpadon – jelentette ki. Minden szezon egy kihívás! Egyébként nem másokkal szemben érzem a verseny tüzét, hanem saját magammal szemben. Azt, hogy jobb legyek, mint az előző szezonban. Az nem megy, hogy nézegetem az ellenfeleket, hogy az meg az jobban néz ki. Az a fontos, hogy én hogy nézek ki. Féléves kis célokat, távlatokat tűzök ki, amelyek a hétköznapokba is beilleszthetők.

A genetikának Zita szerint van némi szerepe, de amatőr szinten szerinte nincs szó genetikáról. Itt, hogy ha keményen dolgozik az ember, és odateszi magát, akkor messze juthat. Ezt valaki vagy akarja csinálni, vagy nem.

– A maximumot ki lehet hozni mindenkiből. Persze nyilván nehezebb egy széles csípőjű lánynak, de ha beleteszi a munkát, akkor lehet alakítani. Én sem így néztem ki. A genetika is kibúvó, mint a fáradt vagyok, sokat kell dolgozni, meg ugye a gyerek is ott van – mondta Zita.

Olaszország, verseny – mit kell róla tudni?

– Ez nagyon színvonalas nemzetközi verseny volt nemrégiben Padovában. A nőknél magasság szerint vannak a kategóriák. Hatodik lettem, de nagyon boldog vagyok, mert ez volt az első külföldi versenyem. Idén folytatás, legközelebb áprilisban, ám célul tűztem ki a világbajnokságot is 2020-ban.