Karanténkenyér – avagy van mit sütni élesztő és kovász nélkül is

Sorra látom a közösségi oldalon ismerőseim kétségbeesett felhívásait, miszerint elfogyott az élesztő a boltok polcairól, így hiába a felhalmozott hatalmas mennyiségű lisztkészlet, kenyeret mégsem tudnak sütni.

Bár sem a liszt, sem a pékségek polcain a kényér és egyéb péksütemények nem hiánytermékek sokan gondolták úgy, hogy a koronavírus vészhelyzet és a bevezetett kijárási korlátozás ideje alatt minimalizálják a kint tartózkodást és inkább otthon sütnek. Ebbe összesen egy dolog szólt közbe, az, hogy élesztőt tényleg nehezen találni a boltokban. Lehet, hogy egyesek elmérték magukat és ebből is ipari mennyiségű készletet halmoztak fel vagy tényleg nem érkezik utánpótlás az áruházakba, de a probléma ettől még nincs megoldva, miként süssünk kenyeret élesztő nélkül?

A közösségi oldalak persze számos megoldást kínálnak, kezdve a kovász készítésétől a sörös-kovászos kenyér elkészítéséig, de olyan receptet, ami szerint egyikre se volna szükség a kenyérsütéshez még nem találtam. Aztán a minap felhívott egy kedves régi barátom és újságolta, hogy épp most készült el az élesztő és kovász nélküli kenyere.

Hát azt mégis hogyan? Gyorsan megtudtam, hogy erre is van recept, méghozzá pofonegyszerű. 35 dkg liszthez keverni kell fél teáskanálnyi (kb. 8 gramm) sót és itt jön a titok, fél teáskanálnyi (kb. 3 gramm) szódabikarbónát, majd ezt összedolgozzuk 1 deciliternyi tej és 2 deciliter tejföl, vagy kefir elegyével. Az így kapott nem túl kemény, de nem is túl ragacsos tésztát, egy lisztezett nyújtódeszkán egy picit még átgyúrjuk majd sütőpapíron vagy lisztezett tepsin gombócot formázunk belőle, olyan 3-4 centiméter vastagságúra lapítjuk és a tetejét kereszt alakban késsel bevágjuk. A teljes művelet még a rutintalan pékjelölteknek sem tart tíz percnél tovább, sem a dagasztással nem kell erőlködni, sem pedig kelesztésre nincs szükség, a tésztát előmelegített sütőben 200 fokon 30-35 percig azonnal süthetjük.

És milyen lesz a végeredmény? A receptet természetesen azonnal kipróbáltam, engem meggyőzött. Bár ne számítsunk a hagyományos kenyér ízére, de abszolút finom, karanténkenyérnek jó lesz. És talán azon túl is, hisz a recept nem újdonság, hagyományos ír parasztkenyér néven már az 1800-as évek eleje, közepe óta a receptkönyvek szereplője.