Megviselte a karantén időszaka a gyerekeket

A felmérést a jelenleg Diósgyőrben működő Gyermekek egészsége program keretében végezte el a szakmai szervezet a projekt kutatócsapatával együttműködve, amiből kiderült, hogy a legsúlyosabbnak a mozgás hiánya bizonyult. A megkérdezettek 40 százaléka többet evett és némi pluszkilót is szedett magára. Ugyanakkor pozitívumnak tekinthető, hogy az étkezések rendszeresebbé váltak és több friss alapanyagból elkészített főtt étel került a családok asztalára.

A felmérésből kiderült, hogy a rendkívüli helyzet a szülőkre is több terhet rótt, ezért 48 százalékuknak plusz segítségre volt szüksége. Leginkább a gyerekek tanulásában kellett sokkal aktívabban részt venniük, a szülők 67 százaléka ezt nevezte meg a legnagyobb nehézségnek. A felnőttek 43 százalékának az jelentette a problémát, hogy a digitális átállás miatt saját számítógépes ismereteiket azonnal fejleszteniük kellett. Harmadikként pedig azt jelölték meg, hogy a bezártság miatt több alkalommal volt szükség konfliktuskezelésre, és nehezebb volt hasznos szabadidős tevékenységet kitalálni a gyerekeknek. Segítséget elsősorban az iskolától kaptak, másodikként a barátoktól, rokonoktól, harmadikként pedig az internetes portálokról vagy a közösségi médiából.

A gyerekek 70 százaléka szülői felügyelet mellett töltötte a karantént, 18 százalékuk azonban egyedül volt vagy a testvérével, 12 százalékukra pedig valaki más vigyázott. A gyerekek 60 százaléka többet aludt, mint szokott, a legaggasztóbb adat pedig talán az volt, hogy 64 százalékuk jóval kevesebbet mozgott, mint korábban. Csupán 14 százalékuk figyelt oda, hogy a bezártság alatt is aktívan éljen és egy kicsit még többet is mozogjon. A mozgás hiánya összefüggött azzal is, hogy megnőtt a képernyő előtt töltött idő, az online tanulás miatt általában 15–20 százalékkal több időt ültek a gyerekek a számítógépnél vagy használták a telefonjukat. Ráadásul nemcsak a tanulás növelte meg a képernyőhasználatot, hanem a szabadidős tevékenységek is, ezért elmondható, hogy a legtöbben 4–6 órával (!) többet ültek a gép előtt, mint korábban. A másik problémát a mozgásszegény életmód mellett az jelentette, hogy 40 százalékuk többet evett, mint szokott. Csaknem a felüknél nem változott az elfogyasztott étel mennyisége, 12 százalékuk pedig kevesebbet evett.

A jó hír az, hogy a gyerekek 42 százalékának táplálkozása egészségesebbé vált, ami azt jelentette, hogy több zöldség és gyümölcs kapott helyet az étrendjükben, kevesebbszer maradt ki a reggeli, több cukormentes folyadékot és vizet ittak. A legnagyobb pozitívum pedig az volt, hogy közel 30 százalékuk többször evett főtt ételt a karanténidőszak alatt. Negatívum viszont, hogy több lett a nassolás, és sajnos a gyerekek 44 százaléka hízott ebben az időszakban. A családok 60 százalékában sikerült az új helyzetnek megfelelő napirendet kialakítani, de 40 százalékuknál ez nem valósult meg. Valószínűleg ez és a mozgáshiány is hozzájárult ahhoz, hogy a gyerekek 41 százaléka rosszul élte meg a bezártságot, és csak 20 százalékuk élvezte az otthonlétet.

Visszaszorítanák az elhízást

2018 óta fut a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége GYERE® – Gyermekek egészsége programja Diósgyőr oktatási intézményeiben. A program célja, hogy a helyi közösség összefogásával, annak aktív bevonásával visszaszorítsa a gyermekkorban jellemző túlsúlyt és elhízást.

A tanév végén a szakmai szervezet – együttműködve a projekt kutatócsapatával – egy felméréssel vizsgálta meg, hogy az intézménybezárás milyen hatással volt a diósgyőri általános iskolás gyerekek életére. Öt diósgyőri általános iskolába járó diákok szüleit kérdezték meg.