Egészsége a különféle csírák mindennapi fogyasztása

Ebben nagy szerepe van a zöldségfogyasztásnak. Nemrégen még piros, édes paradicsomot, roppanós paprikát vásárolhattunk vagy szedhettünk kiskertünkből, most már többnyire fakó, kevésbé jó ízű változatait találjuk a boltokban. Szirbek Éva dietetikus, egészségfejlesztő tanácsokkal látta el lapunk olvasóit, hogyan lehet segíteni szervezetünk vitaminokkal, ásványi anyagokkal való feltöltését csírákkal, melyeket kis odafigyeléssel, napi pár perces időráfordítással otthon is „megtermelhetünk”.

– A csírák pár óra áztatás, majd néhány napos enyhén nedves közeg hatására életre kelnek, kezdenek kibújni a magból. Javaslom beépíteni az étrendbe, mert értékes táp- anyagforrást jelentenek, A-, B-komplex, C-, D-, E-, G-, K-, U-vitaminnal és ásványi anyagokkal, mint például a kalcium, magnézium, foszfor, klór, kálium, nátrium, szilícium. Magas az aminosav-, enzim- és antioxidáns-tartalmuk is, és ezek mind természetes formában vannak jelen, amit a szervezet a legkönnyebben használ fel. Rendszeres fogyasztásukkal hozzájárulhatunk egészségünk fenntartásához – mondta a szakember.

Hangsúlyozta, az első lépés a magvak kiválasztása. A legkedveltebbek a búza, brokkoli, csicseriborsó, görögszéna, köles, lucerna, mustár, napraforgó, retek, rozs, szója, tönkölybúza, vörös lóhere, vöröshagyma, vöröskáposzta, zöldborsó, zsázsa, mungóbab, brokkoli, de a választék nagyon széles, és mindegyiknek más az ízvilága. Fontos, hogy csak vegyszermentes, ellenőrzött forrásból származó magvakat használjunk.

A hüvelyesek csírái jó hatással vannak a szívre, a bennük lévő vas segíti a vérképzést. A lencsecsíra az étkezések utáni vércukorszint- emelkedést csökkenti. A búzacsíra A- és C-vitamint, kalciumot, magnéziumot, vasat tartalmaz, segíti a vér oxigénszállítását, tisztítja a májat, gyógyítja a gyulladásokat, szabályozza a vércukorszintet, erősíti az idegrendszert, gátolja a rákos sejtek életben maradását, hurutoldó hatása van. A lucernacsírának magas a C-, B-, B12-, D-, E- és K-vitamintartalma, jótékony hatással bír szív- és érrendszeri betegségek esetén, megelőzi a vérrögök kialakulását, serkenti a tejelválasztást. A lóhere csírája vitalitást fokozó, enyhítheti a hőhullámokat. A görögszéna elősegíti az emésztést, vértisztító, gyulladás- és koleszterincsökkentő, hat az idegrendszerre, immunrendszer-erősítő és vízhajtó.

A hajdinacsíra erősíti az érfalat. A mustármagcsíra izzasztó hatású, de segít a keringési rendellenességek, az emésztőrendszer, a máj betegségeinek gyógyításában is. A retekcsíra természetes antibiotikum, megfázás esetén oldja a nyálkalerakódásokat, megszünteti az orrdugulást, vízhajtó, segít a kisebb vese- és epekövek eltávolításában. A hagymafélék csírái növelik a szervezet ellenálló képességét, csökkentik a koleszterinszintet, gyulladáscsökken­tők, an­tibakteriális, antioxidáns hatásúak. Ezeken kívül még számos mag kapható a bioboltokban, más-más ízvilággal.

Többféle csíráztatóedény kapható, de használhatunk befőttesüveget is. Az áztatással kezdjük, hideg vízzel. A csíramagok tasakján megtalálható a leírás, mit mennyi ideig kell áztatni. Ezt követően mindennap kétszer öblítsük le a magokat folyó víz alatt, majd csöpögtessük le a vizet. Ügyeljünk, hogy a víz ne álljon meg a magok alatt, mert ez beindíthatja a penészedést. A kész csírákat öblítsük le hideg vízzel, fogyasztásig tároljuk hűtőben. Nyersen hasznosulnak a legjobban, felhasználhatók salátákhoz, zöldségköretekhez, tészta- és tojásételekhez, kefirbe, szendvicskrémbe, vajas kenyérre szórhatók. A hüvelyesek csíráját zöldséges ételekhez forgathatjuk. Fontos tudni, a csírákat nem ajánlatos öt éven aluli gyermekeknek, várandós kismamáknak és legyengült immunrendszerűeknek fogyasztani.MAH