Múltidéző – Sokat vártunk rá, hogy az M7-es elérje a Balatont

A motorizáció a gazdasági-társadalmi fejlődés szükségszerű velejárója. A gyorsforgalmi utak, azaz az autópályák és autóutak építése, és a megfelelő színvonalú közlekedési hálózat léte kulcsfontosságú egy ország számára. Segítségükkel lehetőség nyílik a regionális fejlettségbeli különbségek csökkentésére, a hátrányos helyzetű térségek elérhetőségének javítására, valamint az olajozott nemzetközi kereskedelemre is – írja a likeBalaton.hu összeállításában.

De hogyan illeszkedik ezekbe az alapelvekbe a magyar úthálózat, illetve a gyorsforgalmi utak? A likeBalaton.hu összeállításában ezt mutatja be.

Európában és az Egyesült Államokban már a 20. század első éveiben építettek a gépjárműforgalom lebonyolítására alkalmas utakat. Az 1930-as évektől megkezdődött a többsávos, valamint az Európát átszelő E-utak hálózatának kiépítése is. Ezekből fejlődött ki a modern autópálya, ilyet a világon először Olaszországban építettek meg.

A viszonylag kis számú személygépkocsi miatt azonban a gyorsforgalmi utak a század közepéig inkább csak mutatóban terjedtek el, egyedül Németország rendelkezett kiterjedt úthálózattal, már a második világháború idején. Nyugat-Európa országaiban a motorizációs szint még az 1960-as években is meglehetősen alacsony volt. Csupán 50-150 személygépkocsi jutott 1000 lakosra, habár ez még mindig jóval magasabb az akkori magyarországi aránynál, ami csupán 3 autó/1000 lakost jelentett.

De mit jelent az “M” jelölés a hazai gyorsforgalmi utak nevében?

Az 1960-as évekre kell visszatekinteni a válaszért. Ebben az évtizedben tértek rá a jelölés alkalmazására, ahol az „M” betű a motor szóra utal, illetve azokra a gyorsforgalmi utakra, amelyek kizárólag a motorhajtású járművek számára használhatók.

Az első, mai értelemben vett autópálya-szakasz mindössze 7,3 kilométer hosszú volt, és 1964-re készült el. A sikeren felbuzdulva 1971-ben a minisztertanács határozatban mondta ki, hogy a létrehozandó autópálya-hálózat gerincét négy autópálya alkossa (M1, M3, M5, M7) és kiadta, hogy 1985-ig mintegy 500 kilométer sztrádát kell megépíteni.

Ez azonban a gazdasági nehézségek és a politikai helyzet miatt csak igen lassú ütemben zajlott, és a megadott határidőig csupán kis részben valósult meg. Majdnem harminc évvel később, 2006-ban érte el az 1980-as évekre kitűzött szintet, mutatja be a Növekedes.hu összeállítása.

A legintenzívebb járműforgalom az országban akkoriban a Balaton felé irányult, és az M7-es autópálya építését az is elősegítette, hogy az aligai pártüdülő kedvelt célpontja volt a politikai vezetésnek.

A csigalassú kivitelezés 1975-ig húzódott, amit a rossznyelvek azzal magyaráztak, hogy folyamatosan kilopták belőle a betont a balatoni nyaralók építésére. Az M1-es autópályának 1975-ben, az M3-asnak 1978-ban az M5-ös kivitelezésének pedig 1984-ben álltak neki. Az 1980-as évek végére elkészült az M0 első eleme, míg 2006-ban az M6-os beruházása indult el.

A likeBalaton.hu cikkét teljes terjedelmében ITT olvashatja el. Az összeállítás bemutatja az első autópályákat Magyarországon és az autópálya-fejlesztéseket a rendszerváltás után, izgalmas tartalmakkal, képpel és videóval illusztrálva.