Ez a balatoni hegy olyan, mint egy japán vulkán

A vulkán

Gulácsot Keresztury Dezső nevezte el a magyar Fujiyamának, bár ez a hegy mintegy 3 ezer méterrel kisebb a japán vulkánnál.
A Gulács, a Tóti-hegy és a Hegyesd cukorsüveg formájú hegyek, úgynevezett vulkáni kürtő kitöltések, a lávaanyag nem érte el a felszínt.

 Mai legmagasabb pontjaik eredetileg a vulkán legmélyebb pontjai voltak. Az, hogy látjuk őket, a külső erők 3 és fél millió éves pusztításának köszönhető.

– Nemesgulács először 1268-ban jelent meg az oklevelekben. A Gulács szó eredetére két elmélet van, az egyik szerint maga a szó a hegy gúla alakjára utal, a másik szerint a név a török eredetű gula szóból ered, ami magyarul kopaszt jelent. A hegy teteje most fákkal benőtt, de egykoron a teteje csupasz volt. A Nemes előtag a 29 nemesi családot jelzi, akik a településen éltek.

A falu a török időkben elpusztult, a XVIII. században újra benépesül. Lakossága szőlőműveléssel foglalkozott, majd az 1910-es években bányászat lendítette fel a környéket, a bánya a 60-as évek elejéig működött.

Résvíz

A túra első, nagyjából 700 méteres szakasza a nemesgulácsi Templomcsapás utcán vezet a 393 méter magas Gulács felé, ami szabályos kúpjával emelkedik ki a sík terepből.

Nem is gondolnánk, de májustól októberig szinte lehetetlen küldetés megmászni, mert annyira benövi a növényzet, a cserjék, fűfélék a túraútvonalakat, hogy szinte áthatolhatatlan akadályt képeznek a kirándulók előtt.

Árvai Gábor a Badacsonyi Céh Turisztikai Egyesület által szervezett kiránduláson mutatja az utat a zöld jelzés mentén.

Első megállónk a Sér-kút, bár már eddig is voltak meredek szakaszok, a túravezető szerint ez még a síkság, a java előttünk van. Nem is sejtettük, milyen izgalmas és meredek szakaszok várnak ránk.

A kút egy alacsony kis boltíves pince alatt van, pár méterrel lejjebb egy csövön folyik a 7-8 fokos tiszta, iható forrásvíz. A résvíz cirkulál a hegy belsejében, eltérő kőzethatáron bukkan a felszínre.

Hosszú, enyhébb emelkedők és meredek kaptatók vezetnek innét a csúcsra. Egy-két kidőlt fa és indák is keresztezik utunkat, vagy alattuk átbújva vagy átlépve rajtuk haladunk egyre feljebb. Varázslatos, ahogy a száz árnyalatú sárga falevélmezőn lépkedünk.

A zöld jelzést időnként elveszítjük, ami még a gyakorlott túravezetőnek is okozhat plusz métereket, de a bányaudvarhoz tudatosan térünk le a felfelé vezető ösvényről.

A bányaudvar

A Weltner bányában nagyjából fél évszázadig termelték ki a kőzetet az 1900-as évek első felében, ebben az időben duzzadt fel Nemesgulács lakossága.

Ez a kőzet itt nem bazalt, hanem bazanit, így helyesen a bazaltorgonákat bazanit orgonáknak kellene nevezni. Bazalt egész Európában nincsen, csak Izlandon, mert a bazalti vulkanizmus óceáni hátsághoz kötődik.

A gulácsi kőzet nagyon jó minőségű, a jóval nagyobb méretű Badacsonyból 12 millió tonnát bányásztak le, erről a hegyről másfél millió tonnát termeltek ki.

A Veszprémi Napló 1969. szeptember 2-án írta:
„Évtizedeken át munkalehetőséget biztosított a lakosságnak a helyi kőbánya is, melyet a Gulácsi-hegy megvédése érdekében ebben az évtizedben szüntettek meg. A bánya és a zúzóüzem egymástól két kilométer távolságra feküdt, kötélpálya kötötte össze a két munkahelyet. Először 1926-ban a Kondor és Feledi Társaság kezén volt, akik 1928-ra felépítették a zúzótelepet és a sodronypályát.
A zúzott kő mellett faragott követ is termeltek. Kondorék a Kereskedelmi Banknak adták el tulajdonukat: a bank Zala megyei Bazaltbányák RT néven üzemeltette tovább 1931-ig, ekkor a badacsonytomaji bazaltbányával kartellbe léptek.”( Forrás: Arcanum)

A teljes cikket a likebalaton.hu oldalon olvashatja el, ide kattintva.