Konferenciát szervezett a veszprémi vár felújításáért aggódó civil szervezet

Köztudott, hogy 39 milliárd forintos állami támogatásból a veszprémi érsekség tizennyolc várbeli épületét újíthatja meg. Karbantartott, jól dokumentált történelmi színhelyekről van szó, ahova nem csak a veszprémiek járnak szívesen. Évekig csak az volt a megjegyzés, hogy miért nincs ott több, állandó élet. Most furcsa híreket hallani, a belső látványterv meg olyan, mintha egy számunkra kedves személyt megvakítottak volna, és már csak opálos, üres tekintetével találkozunk. 
A Hét Domb Egyesület évek óta szervez programokat Veszprém szakrális helyeinek megismertetésére. Például nekik köszönhető, hogy a Rab Mária-forrás környéke újra misézőhely lehet. Mivel ők sem kaptak választ, a szervezet létrehozta a Szent Mihály Védegylet internetes formációt élő közösségként, máig hatszáz taggal, kétezer levelezővel. Meghirdették Az ezeréves veszprémi székesegyház értékei című konferenciát, amelyre az érsekség és a város képviselőit is várták.

Civil támogatók állták a költségeket, a gondos, profi szervezés minden lépésnél érezhető volt. Nemcsak veszprémiek érkeztek a Völgyikút Házba, úgy kétszázan. 
Templomi hangulat uralkodott a helyszínen, a konferenciateremben, a falakon a székesegyház négy üvegablakának másával. Nyolc elismert hazai szaktekintély fogadta el a meghívást. 
Rainer Péter építész, műemlékvédelmi szakember szerint ma Magyarország megmaradása és a magyarság megmentése a tét; az emlékek megmentése, megerősítése, továbbhagyományozása. Együtt, egy irányba haladva hatékonyabban tudunk cselekedni, amihez szakértelem, erős hit, remény, szeretet és összefogás szükséges, nem pedig a pusztítás. A történelmi épületállomány a nemzeti vagyon része, ezt tönkretenni bűntett. (Az elmúlt hatvan évben Magyarországon több ház pusztult el, mint a II. világháborúban.) 
Gy. Lovassy Klára helytörténészként a bazilika üvegablakokon megörökített szentjeiről szólt. Közéjük várjuk Bódi Magdolnát és Mindszenty József bíborost – hol az oltár, amelynél misézett ő, „a magyar nemzetnek utat mutató iránytű”? Két éve újították fel az orgonát. A világhálón hozzáférhető a szakember véleménye, miszerint húsz évig nem kell hozzányúlni – most meg elbontották? Zsigmond király korában nagy zarándokhely volt a Szent György-kápolna – a látványterven most olyan, mint egy szupermarket üvegvisszaváltója – tette hozzá egy másik megszólaló. 
Gy. Lovassy Klára külföldről hozott fotópéldákkal igazolta, milyen szuper eredményekre vezethet a párbeszéd, a vita, a meggyőzés. Mint idegenvezető is aláhúzta; a látogatók nem a fizikai paraméterek miatt szeretnének megismerni egy templomot. 
Prokopp Mária művészettörténész a Géza fejedelem nevéhez is fűződő legrégebbi magyar székesegyház díszítőfestéséről beszélt. A maga idejében is rendkívül visszafogott, komoly program alapján készült, amit a megrendelő képviselt. 
A székesegyházban az egymásra épülő stílusok között a gótikának köszönhetjük a színes üvegablakokat. Sztehlo Lili gótikus keretbe ágyazott míves üvegablakai ablaküvegre cserélése ezen érték megcsúfolása lenne. (A konferencia keretében hangzott el a hír, miszerint a városi értéktárbizottság a Szent Mihály-székesegyház üvegablakait is az értéktárba való felvételre javasolja.) 
Gopcsa Katalin művészettörténész kutatási anyagát az üvegablakokról a Laczkó Dezső Múzeum munkatársa, Sipos Anna művészettörténész olvasta fel, arra utalva, hogy Árkainé Sztehlo Lili kora egyháztörténetének legeredetibb alakja volt nemzetközi elismerésekkel. 

Badalik Bertalan püspök, aki szakértően irányította a székesegyház felújítását – még az anyagrendeléseket is –, kérte fel a művészt. Németh Katalin és Arnóth Ádám építészmérnök a pannonhalmi bazilika két belső felújításáról beszélt, a hasonló történetről, amiszintén nem nyerte el mindenki elismerését. 
Csomay Zsófia veszprémi származású építész kifejtette, ha valaki nem érzi a bőrén, hogy mit jelent az a szakrális hely, oda ne igyekezzen tervezni! Egy ilyen kivételes lehetőséghez, mint a jókora állami támogatás, hosszú, a lakosságot is bevonó, etikus megoldás kell. 
Ezt a témát érintette a konferencia két utolsó résztvevője is. Fogarassy Barbara építész mellett interneten csatlakozott a rendezvényhez Dúll Andrea környezetpszichológus. Veszprém megyei jó példákat is felhozva arról beszéltek, hogyan kell bevonni a lakosságot egy-egy ilyen változtatásba. 
Délután öttől majd' négy óra hosszat tartott a konferencia, ami mégsem tölthette el elégedettséggel a résztvevőket, mert a meghívás ellenére ezúttal sem képviseltette magát az érsekség, ahonnan válasz érkezhetett volna a sok felvetett kérdésre.