Ölelés a súri virágárusnak, aki barátja lett a zircieknek

Egyébként tavasztól mindennap ez melegítheti lelküket, és ezúttal a Súrról idejáró árus a koszorút keresőknek az utolsó pillanatban is biztosította a lehetőséget, hogy válogathassanak. Azoknak, akiknek csak későn jutott eszükbe, hogy még néhányra szükségük van, és többen olyanok is vásároltak nála, akik távolabbról, például Győrből érkeztek a bakonyi kisváros sírkertjeibe, és bíztak benne, hogy elég itt beszerezniük szeretteik emlékének ápolásához a díszeket. Jó áron kínálta a krizantémból, fenyőágakból, tobozokból készült összeállításokat, igazán szépeket. Alapelve szerint kisebb haszonréssel többet igyekszik értékesíteni, az emberi kapcsolatok számítanak neki igazán. 

Pavlitzkyné Miklós Enikő őstermelő, az alapanyagokat maga termeli, azokból állítja össze a temetőbe kerülő díszeket. Már az örömet okoz neki, hogy ilyenkor a fantáziáját használhatja, például szív alakba rendezi a virágokat. Kreativitása révén saját lelkivilágát is beleviheti a csokrokba, s csak természetes anyagokat használ. 

– Ez nem is munka – mondta az asszony, miközben többen mosolyogva odaköszöntek neki. Februártól ugyanis segítőivel együtt mindennap a zirci társasházak tövében kínálja portékáját. Már ismerősei a környékbeliek, kedvesen odaintenek neki, reggelivel, kávéval kínálják, s mivel a szabadban dolgozik, a hidegben főként teával. Vagy csak megállnak nála egy kis időre, hogy megöleljék, érdeklődnek, hogy van, ő pedig hasonlóképp viszonozza kedvességüket. Az ilyen beszélgetések miatt szereti feladatát, amit főállása mellett végez. Egyébként rendezvényszervező, nyugdíjasklubbal is foglalkozik, ezért az idősekkel különösen szívesen szóba elegyedik. Így tudta meg például, hol van gerinctorna, amire érdemes járnia.