Zaz és haiku

Október 2.

Ha valaki ott volt tavaly a veszprémi Zaz-koncerten, valószínűleg mesél majd róla az unokáinak. Többek között arról, miként kell adott esetben egy perc alatt ujjak köré csavarni a kedves közönséget, majd ugyanazzal a lendülettel levenni a lábáról oly módon, hogy az állapot kitartson az utolsó taktusig. Az élmény fontos összetevői közé tartozik, hogy az énekesnő amellett, hogy felettébb tehetséges, lebilincselő személyiség is. Ragyog és sugárzik, vidáman magabiztos energiabomba. Mindezek mellett abban a szerencsében is részesülhetünk, hogy mindez lejön, átjön a lemezeiről is. Ezekből a minap mindjárt kettő is megjelent egy közös külső borítóban. Mivel ugyanakkor egyik sem új, felmerülhet a kérdés, hogy vajon miért, de ilyen esetekben a válasz általában szerződések záradékaiban lapul, azokhoz meg mi közünk. Majd a kedves vásárló eldönti, hogy érdekli-e a csomag. Magam például örültem, mert az Isa (2021) ugyan megvolt, az Effet Miroir (2018) viszont nem. Az Isa legnagyobb slágere és egyben a felvezető dala az Imagine volt, aminek semmi köze John Lennon szerzeményéhez, viszont jól hozta azt a bennünk élő Zaz-képet és képzeletet, ami miatt 2013-ban a Je veux című dalát rongyosra játszották a rádiók. 

Még ott kísértett benne a párizsi utcazenészi múlt, de már felvillant a szupersztár is. Az Isa aztán magára hagyta kicsit a fény városát és a belső utak felé fordult. A dal azonban, ahogyan azt a Led Zeppelin megénekelte egykoron, ugyanaz maradt. Nagyjából. Sanzon (sokak szerint Piaf óta a legjobb) korszerűsítve, jazzes francia varieté, soul és egy kicsi pop, hogy vigyék mint a cukrot. De nevezhetjük a változás lemezének is. Akkoriban egy alkalommal azt nyilatkozta, hogy a kimerítő turnék közepette annyira elege lett a Zaz nevű alteregójából (ja, a lemez címe azért Isa, mert őt tulajdonképpen Isabelle Geoffroy-nak hívják), hogy azt kívánta, bárcsak meghalna a művész énje. És az is idegesítette, hogy miközben a fogyasztói kapitalizmust ostorozza, immár olyan életet élhet, mint a világsztárok, és az egykori lakókocsis hippi haverjai szerint marketingtermék lett. Hát.. Apámnak volt erre egy mondása, de azt most nem írom ide. Azt meg nem tudom, hogy Zaz felvette-e a kapcsolatot ez ügyben Manu Chaóval, aki sikeresen hadakozik a különféle énjeivel. A  lemezt egyébként az Amszterdam közelében található stúdiójában vette fel, amit egy tizenhatodik századi templomban alakított ki, már amennyiben ez érdekes. Az viszont már biztosan, hogy az albumon szerepel egy különös duett is a Rammstein énekesével, nyilván a keményszívűek meglágyításának szándékával. Nos, az Effet Miroir egy kicsit más. A vándorcigányos folk sajnos háttérbe szorult, és ha nem lenne azonnal felismerhető a bájos nazális éneklés, simán beleveszne a popzenei kínálatba. A Tüköreffektus útvesztőnek tűnik, de az itt-ott megjelenő dél-amerikai beütés azért további reményekre jogosít.

Október 3.

Mostanában sűrűsödnek körülöttem a japánok. Növények, gyümölcsök, arannyal javított törött csészék, mozdulatok és a haiku. Ez utóbbi az egyik legjellegzetesebb japán versforma, kialakulása a tizenhetedik századra tehető, egyik első képviselője Macuo Basó. Akkoriban több haikuiskola jött létre és ez a klasszikus korszak egészen a tizenkilencedik-huszadik század fordulójáig tartott, ettől kezdve beszélhetünk modern haikuról. Amit aztán a magyar versolvasó közönség is hamar megismerhetett, mivel a legnagyobb költőink szívesen bíbelődtek a fordításukkal, és a szecesszióban megjelenő keleti hatások is jót tettek az európai elterjedésnek. A haiku nem egy szószátyár műfaj, szabályai meglehetősen szigorúak. De ahogyan Ottlik Géza írja : “minél jobban ritkulnak a szavak, annál jobban sűrűsödik az igazság, a végső lényeg a hallgatás táján van, csak abba fér bele.” Ez jellemzi Szentkirályi Fittler József költészetét is. A haikukat legalábbis. Őrizz meg engem! című kötete a rendíthetetlen nyugalom és szépség üzenete. Növények, állatok, természet. A költő a Dunánál él, de ideje jelentős részét a Balaton-felvidéken tölti, és jól érezhető, ahogy feltölti őt a táj. “Badacsony tüze. Keresztbe álló szemek. Vidám éjszaka.” Három sor és mi minden benne és mögötte. Külső, belső útleírás, akár a klasszikusoknál. A hatvanhat verset tartalmazó könyvecskét Fekete Emese és Kuroszava Nonoka illusztrációi gazdagítják.