Beporzók védelme: méhhotel mellé jár az étterem is a rovaroknak (képgaléria, videó)

– Nem csak a méhek végzi a beporzást, de e faj egyedei is tömegesen pusztulnak, akárcsak más rovarok, azok is, amelyek még segítenek a virágok megtermékenyítésében, viszik a virágport, a pollent a bibékre. Többek közt a hártyásszárnyúak, a lepkék, a zengőlegyek, a bogarak, a cincérek és az év beporzójának idén megválasztott boglárkalepkék szintén – mondta el Kutasi Csaba entomológus, azaz rovarász és rögtön cáfolt ezzel egy elterjedt tévhitet és bemutatott több rovart.  Az MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumban, Zircen megtartott múzeumpedagógiai foglalkozáson általános iskolások vettek részt. A beporzók napja, március 10-e alkalmából a beporzók védelme volt a téma, a rovarok szerepéről esett szó, ingyenes munkájukról, ami többek közt a gyümölcsterméshez szükséges. Ezért gond, ha csökken számuk. A kutatók tájékoztatása után a diákok mézet ehettek és méhhotel készült, amit hazavihettek.

Beporzók védelme: Miért van nagy szükség rájuk, ezekre az apróságokra?

Rendkívüli módon lecsökkent szinte minden rovarcsoport száma világszerte. Pedig a termesztett növények kétharmadához szükségesek a beporzók. A zárvatermők segítségükkel fejlődnek, épp a rovarok evolúciójával együtt alakult ez így. Cserébe nektárt kínálnak táplálkozásukhoz. Jól kitalált, kölcsönösen előnyös ez az együttműködés. Vannak persze olyan rovarok, amelyek kinézetükkel becsapják a virágokat és olyan virágok, amelyek foglyul ejtik a rovart. A rovarász érdekességekről számolt be a gyerekeknek. Például arról, hogy egy madagaszkári szendernek negyven centiméter hosszú szájszerve van, ez a pödörnyelv épp ahhoz szükséges, hogy egy orhideafaj szirompoharának mélyen lévő nektárhoz hozzájusson, így hordja a virágport.

Mi az oka a méhek tömeges pusztulásának?

A rovarszám drámai csökkenésének oka élőhelyeik eltűnése, többek közt az intenzív mezőgazdaság, a városiasodás miatt, azért, mert rengeteg helyen beépítjük, lebetonozzuk a talajt, és a gyakori, ám felesleges fűnyírás szinte járványként terjed a kertekben, az udvarokon is. A vegyszerhasználat szintén az indokok közé sorolandó, az inváziós, azaz idegen fajok megjelenése és a klímaváltozás szintén.

A méhhotel segít, a gyakori, helytelen fűnyírás sokat árt

Lehet végezni a beporzást emberi kézzel, kis ecsetekkel. Kínában már van erre példa helyenként. Sziszifuszi munka. Tud az emberiség már készíteni minidrónokat is, amik helyettesítik a méheket, még hasonlítanak is rájuk, de ez drága megoldás és lassú. Helyette olyan szigeteket alakíthatunk ki kertünkben, udvarunkon, amelyek mellé vicces feliratú tábla kerülhet ki: 

 Méhlegelőt biztosíthatunk azzal, ha a fűnyírás nálunk nem túl gyakori, nem túl rövidre nyírjuk a füvet és meghagyunk olyan szigeteket, ahol magasra nőhet, lehetőleg őshonos mezei virágokkal együtt. Május vége előtt nem is érdemes kaszálni. A városokban ugyancsak érdemes minél több helyen sok virágport biztosító virágokat ültetni. Védhetjük szintén a beporzók miatt a csalánosokat, a cserjéseket a parkerdőkben is. A változatos élővilág szolgálja érdekeinket, a természetvédelmet.

Mit tehetünk meg mindannyian?

A rendetlennek tűnő, a változatos élőhelyeket biztosító kert a jó kert, amiben meghagyjuk az avartakarót, a földön maradhat a növénytörmelék, van rovartanya elég. Ez többet ér, mint önmagában egy csinos méhhotel kihelyezése, de utóbbi egy jó irányt mutathat. Ám ha van méhhotel és nincs mellette étterem, azaz sok virág, akkor panaszkodhatnak a rovarok. 

Az is fontos, hogy a gyerekek minél kisebb korban megismerjék például a természetes, olykor többszintes rovarbölcsőket, és lakócsövecskéiket, kis éléskamráikat, amikben a kutatók figyelik utódaik létrehozását. Ilyeneket mutattak nekik többet, többfélét a múzeumpedagógiai foglalkozáson. Láthatták, hogy a rovarok, a beporzók ügyes szabók, kőművesek, mesteri mérnökök.