Jézus legyőzte a világot

Händel dala a húsvéti ünneplésünk része. Händel dala minden temetésünk része. A mélységes fájdalmon, keserven és gyászon túl ott van a bizonyosság, hogy Jézus feltámadt, legyőzte a halált, a bűnt, a gonoszt, új életet adott, új távlatokat nyitott. Leküzdött minden nyomorúságot, nehézséget, ínséget. 

Győzelem. Mennyien áhítozzák, hogy sikert érjenek el, felül kerekedjenek a másikon. A kisgyerek az iskolai órákon és az otthoni társasjátékban, a sportoló a pályán az ellenfelénél, a munkahelyen az egyik munkatárs a másiknál akar jobb lenni, versenyben az első. Háborúban nyerni kell, a választáson mindent megtenni a siker érdekében, a szavazatok többségének megszerzésért. Vitában csak a saját igazság elfogadható, csak a saját véleményünk, gondolatunk az igaz. Az ember folyton előre akar jutni és győzni akar. 

Van egy győzelem, ami túl van minden emberi erőlködésen, kínlódáson, törekvésen, játszmán, versenyen. Jézus a halálával megváltott minket a bűntől, gonosztól és a haláltól. Emberi ésszel felfogni nem lehet, mert ellentétes a gondolkozásunkkal. Csak hinni, hogy a halál nem vég, hanem kezdet. Van életünk, örök életünk, megküzdve a sok bajt, nehézséget, betegséget, meglátjuk Isten dicsőségét. A bánat örömre, a sötétség fényre, a békétlenség békére, a reménytelenség reményre változik. Ez az egyedüli reménység: a golgotai kereszten az élet győzött a halálon. Nincs miért félnünk, aggódnunk. Ahogy zengjük Händel énekét: „Miért félne szívem? Él az én Uram. / Békesség Királya, Benne nyugta van.” Békességünk van. Húsvétkor és az év többi napján. 

„Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot”. Jn 16, 33