Eszkimók és az egészséges élet kulcsa

Ebből ered a mintegy százéves múltra visszatekintő paleo-ketogén étrend története, amely tulajdonképpen azonos az eszkimók, vagy más néven az inuitok táplálkozásával. A téma, vagyis a paleo-ketogén étrend ismerője, kutatója és saját életvitelét tekintve követője a budapesti, ám az év nagyobb részében Szigligeten élő Clemens Zsófia, aki agykutató-neurobiológusként válaszolt munkatársunk kérdéseire.
– A paleo-ketogén étrend állati zsír- és fehérjealapú táplálkozást jelent, amelynek első tudományos vizsgálatát 1930-ban publikálták. Ki kell emelnem Vilhjalmur Stefansson antropológus és sarkutazó nevét, aki egyszerre volt ötletgazdája és résztvevője ennek a vizsgálatnak. Neki meggyőződése volt, hogy az északi sarkkörön túl élő inuitok zsír-hús alapú étrendje teljes értékű és nem egészségtelen. Sajnos a civilizáció negatív hatásai időközben elérték az inuitokat is, akiknél a dohányzás, az alkohol rossz irányba mozdította el az addig teljesen nomád életet élő nép általános egészségi állapotát. Ettől függetlenül az alapok nem változtak, túlzás nélkül állítjuk, hogy a paleo-ketogén étrend egészséges táplálkozás – mondta Clemens Zsófia.
A vitaminok bevitele kapcsán merül fel egy lényeges kérdés mindenkiben, hiszen úgy tanultuk, hogy azokat leginkább zöldséggel, gyümölccsel tudjuk a szervezet számára biztosítani. Hazánkban Szent-Györgyi Albert orvos, biokémikus neve ismerősen cseng, és hozzá kapcsolódóan az, hogy a paprika fogyasztásával juthatunk legkönnyebben C-vitaminhoz.

– A közhiedelemmel ellentétben az egészséges élethez szükséges C-vitamin mennyiségét be lehet vinni a szervezetbe pusztán állati eredetű húst, zsírt és belsőséget táplálkozva. Ugyanis a C-vitamin nemcsak a növényekben található, hanem belsőségekben is, például májban, agyvelőben. Ráadásul itt a vitamin úgynevezett hőstabil állapotban van, azaz nem tűnik el a sütés, főzés során, ellentétben a lekvárral vagy a teával, amelyekben a fogyasztás idején már nincs vitamin. Az a táplálkozás, amely az állati eredetű húsra, belsőségre, zsírra épül, biztosítja, hogy minden tápanyagból elégséges mennyiség kerüljön a szervezetbe. Ezzel szemben a növényi oldal elemei olyan antitápanyagokat is bejuttatnak a szervezetbe, amelyek bizonyos vitaminokat, ásványi anyagokat vonnak el. Például kalciumot, magnéziumot, vasat, D-vitamint, folsavat. Éppen ezért a táplálkozás vizsgálatánál a tápanyag-interakciókat is figyelembe kell vennünk, ahol nemcsak a bevitellel, hanem a veszteséggel is számolni kell. Amikor szénhidrátot viszünk be a szervezetbe, az mindig C-vitamin elvesztésével jár. Ki kell emelni, hogy a paleo-ketogén étrendre való áttérés számos krónikus betegségben szenvedő emberen segített már. Ennek az az oka, hogy sok betegség az úgynevezett civilizációs életformából adódik. Ha valaki képes arra, hogy elhagyja a megszokott "civilizációs" táplálkozást és visszatér a saját genetikájának megfelelő étrendhez, akkor jó eséllyel kilábalhat a krónikus betegségből. Példaként említhető a cukorbetegség, az ezzel összefüggő magas vérnyomás, az elhízás, ami az esetek nagy részében visszafordítható. A daganatos betegségek esetében már összetettebb a kérdés és szigorúbb étrendre van szükség, de ott is jók az esélyek a javulásra, gyógyulásra – hangsúlyozta Clemens Zsófia.
Sokakat érint a csontritkulás, számukra azt javasolja, hogy első lépésként a tejet, tejterméket vegyék ki a táplálkozásukból. Helyette minél több húst, zsírt fogyasszanak, mert ezekkel bevihető a szükséges kalciummennyiség úgy, hogy közben a szervezet nem veszít. Hozzátette, tény, a jelenlegi trend azt sulykolja, hogy a sok hús, a zsíros ételek egészségtelenek, ám ez egyáltalán nem igaz.
Saját étrendjére vonatkozó kérdésünkre elmondta, hogy követi az állati eredetű, hús-zsír alapú táplálkozást, ami azt jelenti, hogy az energiát és a szervezet felépítéséhez szükséges alkotóelemeket hús, zsír és belsőség fogyasztásával biztosítja. Főként a négylábú, legelő állatok jönnek számításba, mivel az ő húsuk a leggazdagabb tápanyagokban. Ez a fajta táplálkozás nem esik messze a magyar gasztronómiától, hiszen többek között húsleves, pacal, hurka, kolbász szerepel a napi menüben. Annak, aki ezt az utat választja, azt sem árt tudni, hogy elegendő a napi kétszeri étkezés, akár egy reggeli és egy vacsora ahhoz, hogy jó legyen a közérzete, ne legyen fáradékony és testsúlyproblémákkal se küzdjön. Legalábbis Zsófia így látja és gondolja az eddigi tapasztalatai és saját példája alapján.