Nyaktekercs: az egyedüli vonuló harkályféle

Sokan nem is gondolnák, hogy a harkályokkal rokon madár, és egyedüli vonuló harkályféle. Hazánkban általában április első heteiben érkezik meg afrikai szállásáról. Rejtve mozog a leginkább fakéreg színéhez hasonlítható jószág, így leggyakrabban a folyamatos „ki-ki-ki” kiáltása fedi fel csak a kilétét. 

A kertek végében ilyenkor már nagyban virágzik a salátaboglárka, turbolyaillatú az akácos alja, a hatalmas körtefáról pedig naphosszat szólogat a nyaktekercs (Jynx torquilla). Varga Ferenc ornitológus figyelte meg a Karancs-Medves hegység erdeiben az odút készítő nyaktekercset, általában harkályok már kész odúinak az aljában, vagy pedig pudvás, kevésbé kemény fában – mint a nyár, fűz – vájja odúját. Kertekben, nagyobb parkokban a mesterséges fészkelőodút is elfoglalhatja, bár ez ritkaságszámba megy. 

Fiókáit gyakran hangyák bábjaival eteti, igen muris látvány a hangyabábbal tömött csőrrel odúhoz érkező nyaktekercspár. A bábokat, hangyatojásokat hosszú nyelvével szedi össze a kéregrepedésekből. Fészekalja 7–12 hófehér tojásból áll, fészeképítő anyagot nem használ, így a puszta aljzatra tojja le az odúba. 

Ősszel minden évben rájár a kertünkben érő bodzára is. Így neki és a poszátáknak hagyjuk e gyümölcsöt. Van egy érdekes tulajdonságuk a cseperedő fiókáknak: mikor az egyik gyűrűzés alkalmával kézbe vettük őket, a fejüket gyakran leejtették, vagy teljesen kicsavarták a nyakukat, szinte halott madár látszatát keltve; nos, innen ered az elnevezése is. 

Érdekesség, hogy ha egy szőrmés ragadozó érkezik egy nyaktekercs által lakott odúhoz, akkor a fiókák sziszegő hangot hallatnak, mintha sikló lakozna odabent, így riasztva el a betolakodót. A természet csodálatos védekezőmechanizmusa e jelenség a fajfennmaradás érdekében.

Népi elnevezése a jajgatómadár, teketítő, sziszegőmadár, nyaktekerítő. Védett, érteke 50 ezer forint.