Mézvédelem: magyar javaslat révén várhatunk előrelépést európai uniós szinten

Mindennek oka van, így annak is, hogy a megyeházi esti sajtótájékoztatón kik fogadták az újságírókat. Pár napos aktualitásokat és remélhetőleg azok hosszú távú eredményeit érintették a közlendők, a kérdések és válaszok. A legfontosabb: 39:1 arányban fogadta el a szakbizottság a Fidesz európai parlamenti képviselője, Erdős Norbert javaslatát, amely következő lépésként március 1-jén kerül az Európai Parlament elé. A méhek, a méhészek, az európai méztermelés védelméről van szó.

Hazánk Spanyolország és Románia után az unió harmadik méztermelője, az ágazatot érő kereskedelmi és környezetvédelmi visszásságok a hazai húszezer méhészt ugyanúgy érintik, mint a dobogón előttünk állókat. Tény, hogy az unió polgárainak ellátására szolgáló méz húsz százaléka a közösségen kívülről érkezik, és legalább húsz százalékát a legjobb indulattal sem lehet méznek nevezni, mert ipari termék. Egy másik veszély a növényvédelem, amely nem a megengedett időben, nem a megfelelő szerrel történik, így következik be a beporzószolgáltatást ingyen végző méhcsaládok pusztulása. A napokban ilyen okokból előállt hétéves kártérítési igényt hagyott jóvá Veszprém megyei méhészek javára a bíróság. Azt meg, hogy az elpusztult méhek által el nem végzett beporzás miatt mekkora lett a közvetett kár, ki tudná megállapítani? Ahogy elhangzott, hiányoznak a méhek; ma már a kínai méhészek jó része maga poroz létráról, ecsettel, hogy az Egyesült Államok évente kétmillió dollárt fizet a méheknek kedvező növények telepítéséért. Világadat, hogy az élelmiszergazdaság 76 százaléka, a zöldség-gyümölcs termelés 85 százaléka függ kizárólagosan a méhek általi beporzástól. Ha ez megszűnik, éhen hal az emberiség. A vészcsengő szól már egy ideje, és most a magyar javaslat révén várhatunk előrelépést uniós szinten. A javaslat lényege: eredetvédelem, a termékeken legyen visszakövethető, honnan származnak.

A másik fontos tényező, amiben meg kell állapodni, a növényvédő szerek alkalmazása. A javaslat azt is tartalmazza, hogy emelje az unió a méhészek 15 éve megállapított dotációját (32 millió euró) 50 százalékkal, hiszen azóta lényegesen nőtt a tagországok száma.

Hazai ügyeinket illetően több mint száz civil szervezetet képvisel az Országos Magyar Méhészeti Egyesület

– köztük a mintegy hétszáz Veszprém megyei méhészt is –, amely elismert tárgyalópartnere, együttműködője a Nemzeti Mézprogramnak, az állategészségügyi, növényorvosi szolgálatnak, a szakigazgatási szerveknek. A tájékoztatón hangzott el, hogy az iskolatej-, iskolagyümölcs-akció része az úgynevezett mézes reggeli is, hiszen a mézet megszerettetni is kisiskolás korban kell. Veszprém megyében 50 intézmény vezette be a mézes reggelit, ez az adat országosan a negyedik legjobb.