A szigorodó előírások visszavetik itthon az újautó-eladásokat

A visszaesés oka legfőképpen a környezetvédelmi szigorításokban gyökeredzik, és a folyamat eredményeképpen az új személygépkocsik árának számottevő emelkedése várható a közeljövőben.

A szakmabeliek a 2019-es esztendőt a zuhanások éveként emlegetik a globális újautó-pia­con. Az MTI tájékoztatása szerint az Európai Autógyártók Szövetségének nemrég nyilvánosságra hozott összeállítása alapján az unió tagországaiban 2019 első felében 3,1 százalékkal kevesebb új gépkocsit helyeztek forgalomba, mint az előző év első hat hónapjában, júniusban pedig 7,8 százalékos volt a csökkenés. A 2018 szeptemberében bevezetett emissziómérési eljárás erősen visszavetette az újautó-eladásokat, sok nagy gyártó több modellt nem tudott leszállítani, mert azok nem feleltek meg a megváltoztatott követelményeknek.

A témával kapcsolatban megkerestük Csongrádi Lászlót, a veszprémi Autó-Forrás Kft. ügyvezetőjét, aki a Naplónak nyilatkozva kifejtette: miközben 2018 első hat hónapjában csaknem 36 százalékos növekedést értek el az újautó-értékesítés terén, addig 2019 hasonló időszakában már csak 5,4 százalékos volt az eladások számának emelkedése, sőt, júniusban 4,4 százalékos csökkenést regisztráltak.

Ez a folyamat egyértelműen abból ered, hogy az autógyártók többsége nem tud kellő mennyiségben előállítani olyan motorral szerelt gépkocsikat, amelyek megfelelnek az új, szigorúbb károsanyag-kibocsátási normáknak – mutatott rá Csongrádi László. Hozzáfűzte: a szigorodó környezetvédelmi előírások miatt folyamatosan drágulnak majd az új autók, 2020-tól akár több százezer forinttal is többet kérhetnek egy-egy típusért, ráadásul hosszabb várólisták alakulhatnak ki a népszerű modellekre.

– A gyárak jelenleg nem bírják tartani a lépést a termelésben a szabályozás által elvárt motorok előállítása terén. Azokat a régebbi erőforrásokat, amelyeket nem tudtak környezetkímélőbbé alakítani, már nem gyártják többé, ugyanis a flottaszintű károsanyag-kibocsátás határértékének túllépése hatalmas bírságot, akár több mint 2 milliárd eurós büntetést vonhat maga után. Nincs olyan vál­la­lat, amely lenyelné a szig­nifikáns átalakításokkal, fejlesztésekkel járó súlyos költségeket vagy a kilátásba helyezett jelentős bírságot, pluszkiadásaikat minden bizonnyal ráterhelik a piacra.

Az Európai Unió döntéshozói által kijelölt irányvonal egyértelmű: minél inkább az elektromos, hibrid, illetve plug-in hibrid technológiájú autók felé tolni a piacot – hangsúlyozta Csongrádi László. A veszprémi cégvezető megjegyezte, néhány autógyár, például a Hyundai már jó előre készült az előírások szigorodására, így náluk kisebb mértékű a visszaesés, de összességében elmondható, hogy Európa-szerte, illetve világviszonylatban is számottevő csökkenések tapasztalhatók az újautó-eladásokban.

– A mi kontinensünkön jelentősen nehezíti a helyzetet, hogy az Európai Unió környezetvédelmi törvénye diszkriminatív a többi földrészhez képest, és súlyosan visszaveti az európai újautó-értékesítést. Többek között Amerikában, Ázsiában vagy Ausztráliában jóval enyhébbek a káros­anyag-kibocsátási előírások.

Mindez annak függvényében különösen érdekes, hogy a világ károsanyag-kibocsátásának mindössze 7 százalékát adják az autók és csak a 0,7 százalékát az európai gépkocsik. Például egy ötezer személyes luxushajó egy hónapos útja során több káros anyaggal szennyezi a környezetet, mint egymillió darab európai autó egy év alatt, és akkor még nem említettük az erőműveket, a repülőgépeket vagy éppen a háztartások fűtését.

A közúti közlekedés a legkevésbé környezetszennyező, mégis ezen a téren a legsúlyosabbak a szigorítások – emelte ki Csongrádi László. Az ügyvezető szólt arról is, hogy a hétüléses autókra kapható állami támogatás némileg élénkíti a magyar újautó-piacot, ám természetesen ezen gépkocsik esetében ugyancsak számolni kell a változó környezetvédelmi előírások következményeivel.