Merre tart a hazai e-kereskedelem?

Marketingesek és e-kereskedelmi szereplők rendszerint egyetértenek abban, hogy az e-piac relatív kiszámítható mederben folyik. A kezdeti dinamikus növekedést követően a szektor képes volt megőrizni a dinamikus növekedési ütemét, ráadásul a lassulás mértéke kifejezetten alacsony. Bizonyos értelemben szerencsés helyzetben van az, aki a webáruházak jövőjét szeretné megjósolni, hiszen digitális platformról beszélünk, amely esetében analízisek és big data kutatások állnak rendelkezésre.

Persze a gazdasági változások ilyen módon nem vetíthetők előre. Egy nem várt recesszió egészen biztosan súlyos következményekkel járna az e-kereskedelemre nézve is, de jelenleg optimista a hangulat a piacon, mindenki a növekedésre koncentrál. Ugyanakkor az e-kereskedelemben sem minden fenékig tejfel, egyre súlyosabb kihívásokkal néznek szembe a piac szereplői. A legnagyobb fenyegetést a globális szereplők térnyerése jelenti, amelyek a hazai piac mintegy felét képesek uralni.

A probléma persze nem csak Magyarországot érinti, a fejlettebb e-kereskedelemmel, illetve nagyobb lélekszámmal rendelkező európai országok is éppúgy hasonló problémákkal néznek szembe. A nyugat-európai országokban és a CEE-régióban is komoly figyelmet kapnak a terjeszkedő világméretű kereskedők. Nemrégiben a német Real.de, a francia CDiscount, az olasz ePrice és a román eMAG jelentette be, hogy közös platformot épít a piacok védelme érdekében. Emellett a kormányzatok is kiveszik a részüket a piac védelmében; korábban Franciaországban, most pedig Olaszországban röppent fel a hír, miszerint 2020-ban egy úgynevezett webadó kivetését tervezik. Amennyiben a tervezet elfogadásra kerül, a 750 millió eurót meghaladó forgalommal rendelkező szereplők a digitális bevételeik 3%-át lesznek kénytelenek fizetni adó formájában.

A kisebb szereplők komoly kihívással néznek szembe, hiszen nekik elsősorban a regionális és belföldi konkurensekkel kell küzdeniük. A hazai piacot meghatározza a legnagyobb szereplők folyamatos árversenye, amivel a kicsik természetesen nem tudnak lépést tartani. Minden héten más névre keresztelt leárazáskampány jelenik meg, amelyek legfőbb célja a versenyzők piaci részesedésének növelése. Bizonyos tekintetben épp a közepes méretekkel rendelkező webáruházak vannak a legnagyobb veszélyben, hiszen ők képesek ideig-óráig tartani a tempót a legnagyobbakkal, természetesen csak a profitrátájuk kockáztatásával. Ha nem tudják visszatérő vásárlásokká avanzsálni az így megszerzett potenciált, akár a szolgáltatásfejlesztésük láthatja a kárát.

Részben ez a magyarázata annak, hogy a magyar e-kereskedők egyre gyakrabban kacsintgatnak a külpiacok felé. Egyre vonzóbb célpontnak számít Horvátország, ahol a magyar tulajdonú Extreme Digital mára meghatározó szereplővé nőtte ki magát. Sajnos egyelőre nem jellemző, hogy magyar e-kereskedők megerősödnek a külföldi piacokon, de ez hamarosan megváltozhat. Marketingesek szerint jó logisztika és megfelelő exportterv birtokában a hazai kereskedők sikeressé válhatnak a szomszédos piacokon is.