Jó üzlet csemetéket ültetni

A magyar vállalások szerint a 20 százalékos hazai erdősültséget 2030-ra 27 százalékra kell növelni, a művelési ág váltását jelentős támogatás segíti.

– A jelenlegi támogatási rendszer kedvez az erdőtelepítésnek, így elég sok gazdálkodó vág bele. Az utóbbi években jelentősen emelkedett az erdőtelepítés támogatása, nemcsak a telepítésére jutó vagy az ápolásra fordítható támogatás összege nőtt, de az erdőt telepítő gazdálkodók 12 évig jövedelempótló támogatást is kapnak, amely mellett a területalapú támogatást is fel tudják venni. A nem túl jó adottságú szántókon, réteken, legelőkön a gazdálkodóknak érdemes megfontolniuk az erdőtelepítést – mondta el lapunknak Tátrai Gábor erdőmérnök, a Fa-Piac Magán­erdészeti Kft. ügyvezetője.

Az erdő telepítése előtt termőhelyfeltárási szakvéleményt és erdőtelepítés-kivitelezési tervet kell készíttetni. Ilyenkor a szakemberek talajszelvénygödröket ásnak, mintákat vesznek a talajrétegekből. Ezeket a helyszínen és laboratóriumban is vizsgálják. Az eredmények alapján meghatározzák a talajtípust és az ültethető fafajok körét. Ebből szakmai szempontok – és a terület tulajdonosának szándékai – szerint választják ki azokat a fajokat, amelyekből az erdőt telepítik.

– Ezen a területen az akác telepítése mellett döntöttünk. A termőhelyfeltárási eredmények is ennek kedveztek: az akác szereti a homokosabb, lazább talajokat, de például nehezen viseli, ha magas a talajvíz szintje. Gyorsan nő, telepítése után néhány évvel már csak kevés beavatkozást igényel. Ez eléggé vadkáros terület, néhány héten belül majd kerítés is épül köré. Bár szerettünk volna megvárni egy kiadós esőt, tovább nem lehetett halogatni az ültetést, mert megindul a csemeték fejlődése. Megpróbáljuk jól beöntözni őket, és reméljük, mielőbb megérkezik a rég várt csapadék. Ezek csemetekertben nevelt egyéves magágyi csemeték, mind erdőtelepítéshez, mind -felújításhoz csak ilyen, igazolt származású szaporítóanyagot lehet használni. Az akáccsemete érdekessége, hogy ültetésnél rövidebbre vissza kell vágni, így segítjük elő, hogy a meglévő gyökérből erőteljes növekedés induljon – tette hozzá Tátrai Gábor erdőmérnök, a Fa-Piac Magánerdészeti Kft. ügyvezetője.

A szakember hangsúlyozta, hogy az akác, bár nem őshonos fafaj, hosszú évszázadok óta a magyar táj része, sok olyan helyre lehet ültetni, ahová az adott termőhelyi körülmények között más fajt nem lehetne. Sokrétűen hasznosítható faanyagot ad: fűrész- vagy építőipari célú felhasználása is lehetséges. Értékes fa, gyorsan nő, így jól tervezhető.

– Mindez nem jelenti azt, hogy mindenhova akácot kellene ültetni, sőt. Azokra a területekre, melyekre inkább az őshonos fafajok valók, oda azokat kell telepíteni. Olyan fajokat kell választani, melyek a jelenlegi, illetve a várható klimatikus körülményeknek is megfelelnek. Ezt mindig mérlegelni kell, attól, hogy egy fafaj 50-100 éve még megfelelt egy termőhelyen, nem biztos, hogy ennyi idő múlva is megfelel majd. El kell fogadnunk, hogy más fafajokban is gondolkodni kell, mint amilyeneket jelen pillanatban használunk – fejezte be Tátrai Gábor.

Minden erdő a tervezett kitermeléséig több beavatkozáson megy át. Elegyes erdőnél először a megfelelő fafajösszetétel kialakításáért vágnak ki fákat, később tisztító beavatkozások is történnek, melyek akác esetén már hasznosítható tűzifát eredményezhetnek. Az akácot általában 30-40 év után termelik ki, de a felhasználási szándék szerint ez az idő lehet rövidebb is. A kitermelés viszont felújítási kötelezettséget von maga után. Akác esetén a letermelés után össze kell takarítani a területet, majd egy speciális gép segítségével meg kell szaggatni a gyökereket. Ilyenkor az elvágott gyökerekből sarjak törnek elő, és így az akácerdő természetes úton felújítható.