Nehéz év előtt állnak a magyar méhészek

Szabó Krisztián, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) pápai csoportjának elnöke elmondta, a környéken jól teleltek a méhcsaládok, illetve kora tavasszal is megfelelően fejlődtek az állományok. A mostoha időjárás azonban a méhészeknek is gondot okozott, márciusban és áprilisban előfordult, hogy mínusz hét-nyolc Celsius-fokra csökkent a hőmérséklet, ami rányomta a bélyegét a szezon első felére. A lehűlés egyrészt visszavetette a méhcsaládok fejlődését, másrészt komoly gondot jelentett, hogy az akác nagy része elfagyott. Később sarjú virágkezdeményeket hoztak ugyan a fák, de ezek már nem termeltek nektárt.

A méhész kiemelte, noha idén nagyon kevés lesz az akácméz, a repcemézzel elégedettek lehetnek, ebből sokan rekordközeli eredményeket értek el. A méhészek többségének azonban a bevétel döntő részét az akácméz teszi ki, a fagy okozta bevételkiesés különösen az állóméhészeket érinti.

Az OMME pápai csoportjának vezetője rámutatott, most pergetik a facéliát, amely nem lesz kiemelkedő, mert a mézontófű is megszenvedte a tavaszi csapadékhiányt, azonban a várható méztermés valószínűleg nem ad okot panaszra. Emellett virágzik a hárs, a vándorméhészek közül sokan mennek most emiatt a Bakonyba.

Szabó Krisztián hozzáfűzte, a hársot a napraforgó követi majd, jelentős mennyiségben Fejér, Tolna és Somogy megyében termesztik a növényt, de a térségben is jók az előjelek a napraforgóra. Megjegyezte, a járvány nem okozott fennakadást a méhészeknek, gond nélkül ki lehetett járni a méhekhez, hiszen nem hoztak erre vonatkozó korlátozásokat. Inkább csak azok a méhészek szenvedték meg az elmúlt időszakot, akik elsődlegesen vásárokon, rendezvényeken szoktak árusítani. Az otthonról értékesítő méhészek még forgalomemelkedést is tapasztalak, a járvány kitörése után sokan keresték a mézet.