Sok háztartás kiadásai csökkentek a járvány miatti lezárások nyomán

Az Intrum követeléskezelő vállalat novemberben készítette el európai jelentését a lakossági pénzügyekről (ECPR). A reprezentatív online felmérés során tavaly ősszel több mint 24 ezer embert kérdeztek meg Európa 24 országában arról, hogyan érintette anyagi helyzetüket a koronavírus-járvány és a recesszió. A globális gazdasági visszaesés a legtöbb háztartást hátrányosan érintette. A válaszadók közel harmadának csökkentek a bevételei 2020-ban. Hatvanhárom százaléknak nem változtak, de közülük is sokan tartanak a jövedelmük csökkenésétől.

Bevételnövekedésről csupán két százalék számolt be. A jövedelem csökkenése elsősorban az eleve alacsony keresetűeket érinti: a legalacsonyabb jövedelmi harmadba tartozók 40 százaléka számolt be keresetcsökkenésről, míg a legmagasabb jövedelműeknek csak 32 százaléka. Magyarországon a válaszadók 41 százalékának csökkentek a bevételei – derült ki a felmérésből.

Az egyes államokat szintén egyenlőtlenül érinti a recesszió: legkevésbé az északeurópai (dán, finn, holland, svéd és norvég), leginkább pedig a dél-európai (görög, olasz, portugál, spanyol) fogyasztók szenvedik meg a válságot. A válaszadók csaknem fele úgy nyilatkozott, sosem aggódott még ennyire anyagi biztonsága miatt.

A gazdasági bizonytalanság miatt a fogyasztók nagy része igyekszik meghúzni a nadrágszíjat és csökkenteni a kiadásait, a nem létfontosságú termékek vásárlását. Huszonegy százalék a pandémia alatt plusz műszakokat vagy részmunkaidős állást vállalt, 16 százalék a családjától kért kölcsönt, kilenc százalék pedig banki hitelt vett fel.

A jövedelmek csökkenése miatt általában egyenes arányban mérséklődnek a megtakarítások is, habár az adott válaszok alapján a többségnek a spórolás vagy a pluszmunka miatt sikerült egyensúlyban maradnia. Ötvenkét százalékuknál a válság kezdete óta nem változott az az összeg, amit a hónap végére félre tud tenni, de 34 százalék a havi megtakarítása csökkenéséről számolt be, 14 százalék viszont több pénzt tud félretenni, mint a válság előtt. Elsősorban azért, mert a karantén miatt kevesebbet kell költeniük a mindennapi kiadásokra. Kevesebbet költ 56 százalék például tömegközlekedésre, vagy éppen készétel vásárlására.

– Az otthoni munkavégzés bevezetésével sokan tartottak a magasabbak rezsiszámláktól. Egyelőre úgy tűnik, ennek önmagában kevés hatása volt a háztartások pénzügyi egyensúlyára. Összességében a lezárások inkább csökkentik a háztartások kiadásait. Hazai felméréseink szintén erre mutatnak rá: a korábbi évekhez képest nem nőtt például jelentősen azok száma, akik a rezsikiadásaik túlzott növekedéséről számoltak be. Idén pedig csökkenhetnek a rezsiterhek egyes kormányzati intézkedések, például a kötelező rezsitámogatás, a lakásfelújítási támogatás és a nyugdíjasoknak járó rezsiutalvány hatására – mondta el Deszpot Károly, az Intrum Magyarország értékesítési és üzletfejlesztési igazgatója.

A járvány okozta válság miatt nemcsak a megtakarítások értéke, de azok célja is változik. A felmérés szerint 2019 óta Európa-szerte jelentősen (67-ről 76 százalékra) nőtt azon fogyasztók aránya, akik vésztartalékot gyűjtenek a váratlan kiadások fedezésére.

Enyhén csökkent a lakásra spórolók aránya (20-ról 19 százalékra), miközben kismértékben nőtt a nyugdíjcélra félretevőké (30-ról 32 százalékra). Oktatási célra három százalékkal kevesebben gyűjtenek – tudtuk meg a felmérésből.

Annak ellenére, hogy a koronavírus-világjárvány miatt a legtöbb ország lezárta a határait, 39-ről 41 százalékra nőtt a külföldi utazásra spórolók aránya. Deszpot Károly szerint ez azt mutatja, hogy sokan remélik a korlátozások viszonylag gyors feloldását, illetve valószínűleg sokan készülnek arra is, hogy az újranyitás után megrohamozzák majd a turisták az üdülőhelyeket, ami a költségek növekedéséhez vezethet.