Ha hazahívják nyaralásáról a dolgozót, ki kell fizetni költségeit

- Az alapszabadság mindenkinél egyformán húsz nap. Ez nőhet különféle pótszabadságokkal. Ami ezek közül mindenkit érint, az a korból adódik, így már a huszonötödik életévtől plusz egy nap jár. A harmincharmadik életévtől pedig például plusz négy munkanap. Az életkor alapján maximum tíz nap szabit kaphat egy dolgozó, a negyvenötödik életévétől így legalább harminc nap lesz az éves szabadsága. S a fiatal munkavállalóknak is jár pótszabadság, utoljára abban az évben, amikor a tizennyolcadik életévüket betöltik: az alapszabadságon felül öt munkanap – kezdte tájékoztatását Mürkl Mónika, a Magyar Szakszervezeti Szövetség Veszprém megyei képviseletének vezetője és hozzátette: a gyermeknevelés okán, egészségügyi indokkal és a munkavégzéssel járó egészségügyi kockázatokra tekintettel is biztosítanak a szabályozások pótszabadságokat.

Az érdekvédő arról is beszélt, hogy a gyermeknevelési pótszabadság az anyát és az apát is megilleti. Mindegyikük megkapja a tizenhat évnél fiatalabb gyermekeik után. Egy gyermek esetében kettő, két gyermeknél négy, kettőnél több gyermek esetében hét munkanap pótszabadság jár. Ha a munkavállalónak tartósan beteg gyermeke, gyermekei vannak, a pótszabadság fogyatékos gyermekenként további két munkanappal növekszik.

Sokan nem tudják, pedig létezik apaszabadság is. Ez a pótszabadság a gyermeke születése után illeti meg az édesapát, két hónapon belül igényelheti ezt az öt napot, ikertestvérek esetén hét napot. A kérése szerinti időpontban kell neki azokat kiadni, ha előre, tizenöt nappal korábban bejelentette.

Mürkl Mónika arra is felhívta a figyelmet, hogy részmunkaidős foglalkoztatás esetén sem jár kevesebb szabadság. Aki például nem napi nyolc, csak hat vagy négy órát dolgozik, annak is ugyanannyi az éves szabadsága, mint a teljes munkaidőben dolgozóknak.

- A szabadságot nem kivesszük – a jogi meghatározás szerint -, hanem azt ki kell adni, ez a munkáltató kötelessége – szögezte le a képviseletvezető és hozzáfűzte: évente hét napnyi szabadságról a dolgozó dönthet és ragaszkodhat ahhoz is, hogy minden esztendőben egyszer tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzés alól. Ebbe az időszakba persze beleszámítanak a hétvégék is és ezt az igényt is érdemes tizenöt nappal korábban bejelenteni. Azonban még így is előfordulhat, hogy hazahívhatja nyaralásáról a dolgozót főnöke, akár külföldi útról is, aminek díját előre befizette. Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a cég működését közvetlenül és súlyosan érintő indok esetén lehet erre példa, de ilyenkor is meg kell fizetnie a munkáltatónak azokat a költségeket, amik a váratlan változás miatt terhelik meg a munkavállalót. Például azért, mert a tengerpartról nem tud az előre lefoglalt repülőjegyével visszautazni.