A csapadékhiány nagy terméskiesést okozott Veszprém megyében is

Idén alaposan próbára tette a gazdákat az időjárás. Veszprém megyében a mögöttünk hagyott nyári hónapokban gyakorlatilag nem volt jelen- tős mennyiségű csapadék, s ez bizony komoly nyomot hagyott a földeken is. Amit lehet, most betakarítanak: zajlik a napraforgó és kukorica aratása, és a krumplit is most szedik föl.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Veszprém megyei igazgatóságának beszámolója szerint a napraforgó összesült, a kukoricaszemek nem teltek ki, a csövek mérete elmaradt a tavalyitól. A napraforgó betakarítása folyamatosan zajlik megyeszerte, a tányérok nagysága kisebb, és a szemekkel való ­telítettsége is kevesebb. Az átlagtermés 2–2,5 tonna között alakul hektáronként, sok a léha szem. Azok a gazdálkodók, akik deszikkáltak, csak később kezdik a betakarítást.

Csomai Géza veszprémi gazdának is hasonlók a tapasztalatai:

– Nagyon megsínylették a földek az elmúlt másfél hónapot. Az óriási aszályban sem a kukorica, sem a napraforgó nem fejlődött kellően. Mi most aratjuk a napraforgót, de míg tavaly meghaladta a termésátlag hektáronként a három tonnát, addig most örülhetünk, ha elérjük a két tonnát. A megyén belül óriási különbségekről tudok, akad olyan kollégám, aki nem tudja learatni a napraforgót, mert még az árát sem hozná vissza. De más terményt is említhetnék, mert a szárazságban és forróságban minden növény elvesztette a növekedéshez szükséges nedvességtartalmát, csak kényszerérnek – magyarázta.

A burgonya várható termése az előző évek átlagának harminc-ötven százaléka körül alakul, ami hektáronként öt-tíz tonnás hozamot jelent. Az étkezési és vetőburgonya aránya a földeken felcserélődött az elmúlt évekhez képest, az étkezési méret nem éri el a korábbi negyven százalékát.

A kukoricát a legtöbb helyen az aszály nagyon megviselte, sok helyen felsült, a csövek méretei kisebbek, így jóval kevesebb termésre számítanak a gazdák, mint tavaly. A csemegekukorica esetében a csövek kicsik, méretük nem éri el a piacon elvártat.

A betakarítás előtt álló szója idő előtt elkezdett sárgulni a csapadékhiány miatt, ami terméscsökkenéssel jár együtt, a várható hozammal kapcsolatban nem optimisták a termelők. A cukorrépában minden agrotechnikai műveletet időben elvégeztek a gazdák, ennek ellenére az aszály miatt itt is kevesebb átlagtermés várható, mint tavaly.

A szőlőültetvényeken a korai fajtákkal (Zenit, Irsai, Cserszegi) több helyen elkezdték a szüretet. Azok a gazdák, akik saját maguk dolgozzák fel, várnak még a szürettel néhány napot, mert most cukrosodik a szőlő. A nagy szárazság itt is okozott terméskiesést, több helyütt a jégkár is jelentős volt.

Az almaültetvények többségében jelentős fagykárról számoltak be a gazdák, akad olyan terület, ahol az Idared fajta szinte száz százalékban elfagyott, mivel virágzáskor fagypont alatt volt a hőmérséklet éjszakánként. A másik károsító tényező a csapadékhiány, ezért a termések apró méretűek. A közeljövőben esetlegesen hulló csapadék már nem javít a helyzeten.

Lakics Dávid, a Veszprémi Mezőgazdasági Zrt. kertészmérnöke lapunknak elmondta, a közepesnél valamivel több almára számítanak, a minőség azonban kiváló. A szabadságpusztai telepükön hatékony növényvédelemmel, vegyszeres és kézi ritkítással, állandó öntözéssel érték el, hogy a mennyiség és minőség is megfelelő legyen. Az Idaredet náluk kevésbé érintette a tavaszi fagy, de a Gála május végén jelentősen meghullott. A Gála és Red Jonaprince, Golden fajtájú almákat már szedik, és azok értékesítését is megkezdték.

A NAK szerint a vetéstervben nagyságrendileg az előző évi elképzelések mutatkoznak, de ezekhez sok esőre lenne szükség. Az őszi káposztarepce 90 százalékát már elvetették, de a kelése még nem lát- szik, pedig a mag egy-két hete már a földben van. A közlemény kitért rá, a gabonafélék talaj-előkészítése sem lesz könnyű csapadék nélkül.