Előadás Veszprémben: A virtuális arany mítosza

A kérdésre, hogy mi az a bitcoin, egy középiskolás „versenyző” azonnal szabatosan válaszolt: - Decentralizált (mert nincs mögötte bank) fizetőeszköz blokklánc formában. Mi, előbbre járó évjáratok ettől sem lettünk sokkal okosabbak, ám mivel a bitcoin név közszájon forog, lehet azt hallani, hogy a benne bonyolított pénzmozgás követhetetlen, meg hogy megéri „bányászni”, mert nagyon jó órabérrel járhat a kitartók próbálkozása, mindenképpen érdemes foglalkozni a témával.

Mindenekelőtt a bitcoin olyan pénz, aminek nincs fizikai megjelenési formája, tehát egyetlen pénztárcában sem található meg – és például azért sem, mert a beszélgetés időpontjában ez a valuta darabonként húszezer (!!!) dollárt ért. Néhány hete harmincezer, fél éve hatvanötezer dollár volt az árfolyam, de Törökországban a közelmúltban elérte a százezer dollárt is. Egy sikeres „bányász” tíz percenként 6,25 bitcoint kap, ami akkor is kellemes összeg, ha tudjuk, hogy az idő múlásával folyamatosan feleződik az árfolyam. A bitcoin mennyisége limitált, 21 millió darabnál soha nem lesz több belőle. A bányászat pedig azt jelenti, hogy az lesz az első szereplő, aki megtalálja azt a számsort, amivel kiegészítve az utolsó tíz perc utalásainak listáját, a kapott blokk ellenőrző, úgynevezett hash kódja az elvárt tulajdonságokkal rendelkezik. A felhasználók saját jelszavuk segítségével férnek hozzá a számlájukhoz. A jelszó szintén egy nagyon hosszú szám- és betűkombináció. (Ha ez utóbbit elfelejtik, akkor örökre elvész a pénzük, nincs olyan szervezet, amitől ezt meg lehetne tudni, vagy új jelszót lehetne kérni.)

Van tehát egy adott összegű virtuális pénz, aminek a mennyisége limitált. Ebből a szempontból a kriptovaluta akár virtuális aranynak is lenne tekinthető – a nemesfém is attól értékőrző, hogy egy adott mennyiség létezik belőle a világban, azt lehet adni-venni, és kész. Csakhogy a kriptovaluta (mert, hogy a bitcoinon kívül számos más fajta létezik még) egyáltalán nem értékőrző. Nem is környezetbarát, mert noha a virtuális pénz előállításához egyetlen fát sem kell kivágni, a kísérletezés, míg valaki megtalálja a megfelelő hash kódot, rengeteg számítógép üzemórát igényel, tehát nagyon sokba kerül. Számítások szerint a világon jelenleg folyó bitcoin „bányászat” ma annyi áramot fogyaszt, mint egész Svájc. 

Tehát összefoglalva: a virtuális valutával lehet fizetni, a bitcoint közel annyi helyen fogadják el fizetőeszközként, mint a dollárt. Régen előszeretettel használták illegális ügyletek kifizetésére, ám az értéke változékony, azaz óriási kockázatot jelent a tartása. Így érthető, hogy Sebestyén Géza kérdésére: - Kérnéd-e bitcoinban a fizetésed? – zömében „nem” volt a válasz az újdonságokra leginkább fogékony fiatalok körében is. ( És nem arról van szó, hogy egy hazai fizetést hány tizedessel lehetne leírni a dollárban kifejezett bitcoin forintra váltásával.)